Definíciók
A légköri csapadék mennyiségét azzal a magassággal mérik (milliméterben), amelyet az esővíz (vagy a megolvasztott hó) elérne, ha nem párologna vagy szivárogna el.
Relevancia
A klímaváltozás elleni küzdelem magába foglalja a vízgazdálkodás ésszerű megtervezését is. A vízgazdálkodásban elsősorban extrém hidrometeorológiai eseményekre, szélsőséges csapadékviszonyokra kell felkészülni, amelyek egyrészt fokozódó ár- és belvízveszélyt, másrészt szárazságot eredményezhetnek. Javítani kell az árvízbiztonságot, beleértve a kisebb vízgyűjtőkön, illetve településeken előforduló úgynevezett hirtelen árvizek elleni védelmet is. Hatékonyabb öntözési rendszerek kialakítására kell törekedni, valamint növelni kell hazánk területén a vízvisszatartást, a vízmegtartó képességet, és biztosítani a vízkészletek fokozott védelmét.
Elemzés
A legtöbb csapadék Magyarországon jellemzően májusban és júniusban hullik, a legkevesebb januárban és februárban. A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Budapesten 1901 és 2020 között 1937-ben mérték a legnagyobb (903 milliméter), 2011-ben a legkisebb (291 milliméter) csapadékmennyiséget.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive