Definíciók
A személyszállítás teljesítménye utaskilométerben mért adat (egy utas egy kilométerre történő elszállítása), a GDP-mutató a bruttó hazai termék 2000. évi átlagáron számított volumenindexe. Az indikátor e kettő 2000-es bázison számított indexét viszonyítja egymáshoz. A szárazföldi személyszállítás a hazai személygépkocsi, busz- és vonatközlekedés teljesítményadatait (utaskilométer) tartalmazza. Az egyes tagállamok adatgyűjtéseinek módszertana közösségi szinten nem harmonizált.
Relevancia
A személyszállítási módozatok közül a személygépkocsi használata a legjelentősebb, megelőzi a közösségi személyszállítás igénybevételét. A közutak állapotát és a környezetvédelmi szempontokat hosszú távon figyelembe véve, a távolsági és a helyi tömegközlekedés, ezen belül a kötöttpályás közlekedési módok fejlesztése a cél.
Elemzés
A személyszállítás teljesítménye 2020-ban 82 milliárd utaskilométer volt, a járványhelyzet következtében az előző évinél 12%-kal alacsonyabb, a 2000. évinél 10%-kal magasabb. A személyszállítás teljesítményváltozását a GDP volumenváltozásához viszonyító indikátor értéke 2000 és 2020 között 28%-kal csökkent, ami azt jelzi, hogy az ezredforduló utáni magyar gazdaság bővülése szerkezetileg nem igényelt a bruttó hazai termék növekedésével megegyező vagy azt meghaladó mértékű bővülést a hazai személyszállítási teljesítményekben.
Nemzetközi kitekintés
2019-ben az EU 28 tagországának összesített adatai alapján Magyarországon a vasúti forgalom aránya a személyszállításban 8,3%, ami csak elenyésző mértékben (0,2 százalékponttal) haladta meg az EU28 átlagát. A tagállamok közül a legmagasabb arányt továbbra is Ausztria (13%), illetve Hollandia (11%) képviselte. Magyarországon 2000 és 2019 között a belföldi személyszállításon belül a személygépjármű-forgalom részesedése 10 százalékponttal, 62-ről 72%-ra emelkedett, de még így is elmaradt az EU28-átlagától (83%), és a V4-ek között is a legalacsonyabbnak számított. Hazánkban a buszközlekedés aránya (20,1%) 2,4-szerese volt az EU-átlagnak (8,5%) 2019-ben. A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzések nyomán a tagállamok intézkedéseket hoztak valamennyi közlekedési mód gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében, beleértve a forgalomnak a közutakról a vasútra, vízi utakra történő átterelését is. A megoldások között szerepel a termelési és logisztikai folyamatok, a közlekedési szokások megváltoztatásának lehetősége, és az egyes közlekedési módozatok minél hatékonyabb összekapcsolása.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive