Definíciók
A standardizált halandósági hányados (SHH) a régiókban ténylegesen megfigyelt és az országos standard súlyokkal várható halálozások hányadosa, százalékos formában fejezi ki a régiók halandóságának eltéréseit az országos átlagtól. Ebben az esetben a standard súlyok az országos népesség korspecifikus halandósága. Ha egy régió halandósága magasabb az országos értéknél, akkor a standardizált halandósági hányadosa nagyobb, mint 100%.
Relevancia
Az országon belüli halálozási egyenlőtlenségek feltárásának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a regionális szinten meglévő, a halálozási veszélyeztetettségben jelentkező különbségekre. A halandóság területi különbségeinek hátterében állhat a régió gazdasági fejlettsége, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés eltérő mértéke, illetve a társadalmi státusz is.
Elemzés
2020-ban az SHH értéke Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az alföldi régiókban az országos átlag felett, míg Budapest és Pest régiókban, valamint Nyugat- és Dél-Dunántúlon ez alatt volt.
A standardizált halandósági hányados tekintetében a legrosszabb helyzetű régió 2020-ban Észak-Magyarország, a legjobb helyzetű pedig Budapest volt. A 2000 óta eltelt időszak során Budapest halandósága javult, Észak-Magyarországé romlott az országos átlaghoz képest. 2020-ban az SHH Észak-Magyarországon 113, Budapest régióban 85% volt. A két szélsőérték között 28 százalékpont a különbség, 9 százalékponttal magasabb, mint 2000-ben.
A 2000 és 2020 közötti időszakban a férfiaknál és a nőknél is nőttek a különbségek az egyes régiók SHH-értékei között. 2020-ban az észak-magyarországi férfiak standardizált halandósági hányadosa 115, a budapestieké 83% volt. A két szélsőérték közötti különbség 32 százalékpont, 10 százalékponttal magasabb, mint 2000-ben.
A női SHH-értékeket tekintve mindkét időpont területi rangsorában Budapest régió képe a legkedvezőbb. Változás történt viszont a legkedvezőtlenebb értékű régiót illetően: míg 2000-ben Dél-Dunántúl mutatója volt a legmagasabb, addig 2020-ra a nőknél is Észak-Magyarországé lett. A két szélsőérték közötti különbség 5 százalékponttal nőtt, mivel a 2000-ben mért 19 százalékpontos különbség 2020-ra 24 százalékpontra emelkedett.