Definíciók
Hátrányos helyzetű (HH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek vagy fiatal felnőtt, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, alacsony foglalkoztatottságú, vagy a gyermek elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között élő gyermek vagy fiatal felnőtt.
Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az, aki esetében a HH-ként meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, továbbá a családjából kiemelt, szakellátást nyújtó intézményekben elhelyezett, nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
2013. szeptember 1-jétől a gyermekvédelmi törvény szabályozza a HH-s és a HHH-s gyermek (ill. fiatal felnőtt) fogalmát, tekintettel e fogalomnak a köznevelés területénél általánosabb, gyermekvédelmi szempontú jelentőségére. Az újraszabályozással a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet kompenzálására a korábbinál szélesebb körben nyílt lehetőség, így például már 0–24 éves kor között lehet igényelni a minősítést a települési önkormányzatok jegyzőitől, miközben az elbírálás alapjául továbbra is az RGYK-ra való jogosultság számít.
Relevancia
A társadalmi felzárkózás olyan viszonyok kialakítását kívánja meg, amelyek hosszú távon mindenki számára biztosítják a társadalmi-gazdasági részvétel alapfeltételeit. A gyermekkori hátrányok feltárása és mielőbbi leküzdése kulcsfontosságú a későbbi boldogulás szempontjából. A nehéz sorsú gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a gyermekjólét és a gyermekvédelem komplex rendszere kínál többféle beavatkozási lehetőséget.
Elemzés
A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet jegyzői magállapításának 2013-as indulását követő első évben, 2014-ben volt a legmagasabb a HH és HHH minősítést kapott gyermekek és fiatal felnőttek száma, ekkor a 0–24 éves korosztályból 230 ezer fő volt érintett. A két kategóriába tartozó személyek összesített száma 2016-ban ismét megközelítette ezt a szintet, ekkorra azonban már jelentősen átalakult összetétellel: a halmozottan hátrányos helyzetűek a korábbi, majdnem kétszeres arányukhoz képest ebben az évben már csak negyedével voltak többen a HH-s minősítésűeknél. 2016-ot követően a minősítettek összesített száma évről évre csökkent, és 2020-ra a két kategória közel kiegyenlítődött. Ebben többek között szerepet játszik, hogy csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (2019 és 2020 között 8%-kal), és a közmunkaprogram révén az alacsony foglalkoztatottságú szülők köre.
2020 végén a hátrányos helyzetű minősítést kapott gyermekek és fiatal felnőttek 86%-ánál a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, 8,9%-uknál azok alacsony foglalkoztatottsága, 4,7%-uknál pedig az elégtelen lakáskörülmények játszottak szerepet a minősítés megállapítása során. A HHH minősítéssel rendelkező gyermekek és fiatal felnőttek esetében legnagyobb arányban (46%) a szülő alacsony iskolai végzettsége és az elégtelen lakáskörülmények voltak jellemzőek, ezt követte az alacsony foglalkoztatottsággal párosuló alacsony iskolázottság (42%). Jóval kisebb arányt képviselt az alacsony foglalkoztatottság és az elégtelen lakáskörülmények fennállása (5,5%), valamint a mindhárom körülmény együttes megléte (6,9%).
A HH vagy a HHH minősítéssel rendelkező gyermekek és fiatal felnőttek ezer azonos korú lakosra vetített aránya összességében 76,6 fő volt 2020-ban, az országon belül azonban jelentősek a területi különbségek. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagnál majdnem háromszor több gyermek és fiatal felnőtt él olyan szülők gondozásában, akik alacsony iskolai végzettségük, foglalkoztatottságuk, illetve rossz lakókörnyezetük miatt nem tudnak megfelelő életminőséget biztosítani gyermekük számára. Emellett Észak-Magyarország és Észak-Alföld többi megyéjében, Dél-Dunántúl megyéiben és Békés megyében haladja meg az arány az országos átlagot. A legkedvezőbb helyzetben a főváros és Győr-Moson-Sopron megye fiataljai vannak, ahol ezer 0–24 lakosból mindössze 7, illetve 10 fő helyzete számít hátrányosnak.
A 2020. évi adatok alapján majdnem minden 9. kiskorú gyermek kapott HH vagy HHH minősítést, ami a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülők több mint háromnegyedét érintette.