Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
2000 óta
2017 óta
i
Created with Highcharts 8.2.2%A 15–64 éves gazdaságilag aktív népesség arányaForrás: Magyarország – KSH munkaerő-felmérés (MEF), nemzetközi adatok – EU Labour Force Survey (LFS), New Cronos.A szaggatott vonal a régi módszertan szerinti adatokat jelöli. Módszertani változásról lásd: Elemzés 1-es lábjegyzet.1992199419961998200020022004200620082010201220142016201820200102030405060708090
Magyarország, férfi
Magyarország, nő
EU27, férfi
EU27, nő
Magyarország, férfi
Magyarország, nő
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az EU27 átlagához képest az aktivitási arány tekintetében csökkent a lemaradásunk, a férfiak és a nők gazdasági aktivitási mutatói az elmúlt években egyaránt javultak.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Gazdaságilag aktívak1: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Aktivitási arány: a meghatározott korú gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) azonos korú népességen belüli aránya.

Gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók, nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások (az idényen kívül, három hónapot meghaladó távollét esetén), ha nem kerestek munkát.

Relevancia

A munkaerőpiaci részvétel növelése kulcsfontosságú a társadalmi kohézió javítása és a leszakadó társadalmi rétegek integrálása szempontjából. Ennek egyik eleme a foglalkoztatottság bővítése, a másik az állástalanok munkaerőpiaci aktivitásának növelése, illetve egyes inaktív csoportok bevonása a munkakeresésbe. A gazdasági aktivitás legfontosabb mérőszáma a 15–64 éves népességen belül a gazdaságilag aktívak aránya.

Elemzés

A gazdasági aktivitást2 egyrészt a népesség korösszetételének alakulása, másrészt a gazdaságon belüli folyamatok határozzák meg. A népességfogyás mellett, és elsősorban az által meghatározottan, a népesség korösszetétele fokozatosan tolódik az idősebb korosztályok felé, melynek következménye, hogy a munkaerőpiacon megjelenő fiatal korcsoportok létszáma csökken, és a gazdaságilag aktív népesség összetétele egyre inkább az idősebb korcsoportok felé tolódik el. Ezt a folyamatot a kilencvenes években az iskolarendszerű oktatásban eltöltött idő meghosszabbodása erősítette, illetve a nyugdíjkorhatár napjainkban is tapasztalt fokozatos emelése is befolyásolja.

Magyarországon a rendszerváltást követően a gazdasági recesszió hatására a foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent. Az állásukat elvesztőknek csak egy része jelent meg munkanélküliként a munkaerőpiacon, a többiek az inaktívak létszámát gyarapítva kerültek ki onnan. Így a gazdaságilag aktívak száma és aránya az 1990-es évek második feléig folyamatosan csökkent, az arány 1997-ben érte el a mélypontját, amelyet lassú gazdasági élénkülés követett. A 2008 végén kezdődő globális gazdasági válság kedvezőtlen hatásai Magyarországot sem kímélték, a tömeges létszámleépítések miatti foglalkoztatottság-visszaeséssel párhuzamosan nőtt a munka nélkül maradtak száma. A munkaerőpiac nagysága azonban a válság kitörését követően sem szűkült lényegesen, az aktivitási arány 2009-ben volt a legalacsonyabb, 63,4%. Ezt követően folyamatosan emelkedett, 2020-ban 75,1%-ot ért el. A jelentős bővülés hátterében elsősorban a nyugdíjszabályok változása áll; a korhatár alatti nyugdíjazás fokozatos szűkítése és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése révén ugyanis a munkaerőpiacon maradt korosztályok a gazdaságilag aktívak számát növelték.

A 2020-as év gazdasági, társadalmi folyamatait a Covid19-világjárvány első és második hulláma jelentősen befolyásolta. 2020. március–áprilisban az előző év azonos időszakához képest jelentősen – közel 73 ezer fővel – nőtt azon 15–64 éves inaktívak száma, akik szerettek volna munkát vállalni, de a korlátozások miatt nem tudtak aktívan munkát keresni. Jóllehet a járványügyi intézkedések enyhítésével az inaktívak e csoportjának létszáma az év második feléremérséklődött, 2020-ban mégis 36 ezer fővel nőtt a létszámuk 2019-hez képest.

2020-ban az aktivitási arány a 15–64 éves korcsoportban mindkét nem esetében nőtt, a férfiaknál 80,4, a nőknél 69,8%-ra, ami a tíz évvel korábbi értékeket 12,6, illetve 9,5 százalékponttal haladta meg. A legmagasabb, illetve a legalacsonyabb aktivitású régiók közötti különbség a rendszerváltást követően az 1990-es évek közepéig 10 százalékpont alatt maradt, ezt követően az ezredfordulóig 10% körül ingadozott, az ezredforduló után pedig egészen 2014-ig tartósan afölött maradt. A legkedvezőbb helyzetben lévő régió 2015-ben és 2020-ban is Budapest volt 75,5, illetve 79,7%-os aktivitási rátával, a legelmaradottabb pedig 2015-ben Észak-Magyarország (66,1%), 2020-ban pedig Dél-Dunántúl (69,7%) volt. A legjobb és a legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező régiók közötti különbség 2015-ben 9,4 százalékpont volt, ez az eltérés 2019-re 8,1% százalékpontra csökkent. 2020-ban a két szélsőértéket képviselő régió közötti különbség ismét nőtt, (10 százalékpontra), összefüggésben a Covid19-járvány gazdasági hatásaival. A megyék szintjén megmutatkozó szélsőértékek közötti különbség még intenzívebb, jóllehet 2015-höz képest valamennyi megye gazdasági aktivitása nőtt. 2020-ban a legmagasabb gazdasági aktivitás Budapestet (79,7%) és Győr-Moson-Sopron megyét (78,1%) jellemezte, a legalacsonyabb Somogy (67,9%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (69,5%). A válság kitörését követően, 2009 óta a legnagyobb javulás Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében következett be, ahol 17,8, illetve egyaránt 15,6 százalékponttal emelkedett a gazdaságilag aktívak aránya. A legalacsonyabb emelkedés Baranya megyében történt (8,1 százalékpont).

Nemzetközi kitekintés

A hazai gazdasági aktivitás 2020-ban 2,1 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagát (73,0%). Miközben az uniós átlagtól való elmaradásunk a 2008-as gazdasági válság kitörését követően 6–7 százalékpont körüli volt, addig a jelentős mértékű javulás eredményeként 2017-től már a hazai érték a kedvezőbb. 2020-ban a legjobb aktivitási mutatóval Svédország (82,5%), a legkedvezőtlenebbel Olaszország (64,1%) rendelkezett.

STADAT-táblák

20. Munkaerő
A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive