Definíciók
A lakossági közüzemi vízfogyasztás magában foglalja a közüzemi vízművek által a háztartások részére szolgáltatott ivóvíz mennyiségét a közkifolyókon keresztül szolgáltatott vízzel együtt. Az éves vízfogyasztást az év közepi lakosságszámra vetítik.
Relevancia
A környezettudatos társadalom vízkészletei megóvása és a társadalom egészséges, fenntartható fejlődése érdekében takarékosan használja fel az ivóvizet. Fenntarthatósági cél a mennyiségi egyensúly kialakulása a mesterséges vízkörforgásban, továbbá a víztakarékos és a szennyezésmentes technikák elterjesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a környezeti károk csökkentésére és a szűkös erőforrások korlátozott felhasználására irányuló személyes motiváció környezeti szempontból hatékonyabb, takarékosabb cselekvést eredményez, mint az állam által kikényszerített intézkedések.
Elemzés
Magyarországon 2000 és 2014 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás 15%-kal csökkent. Ennek oka lehet a dráguló vízszolgáltatás és a csatornázott területeken a szintén jelentős közüzemi szennyvízelvezetési díj, valamint az ezek hatására terjedő saját kutas vízellátás. Az ezt követő években enyhe emelkedés volt megfigyelhető, majd 2020-ban egy jelentősebb, az előző évhez képest 4%, a 2014-es értékhez viszonyítva közel 13%. A 2020-as év nagymértékű fogyasztásnövekedése az aszályos időjárással indokolható, mivel a lakossági vízfogyasztás évenkénti alakulását jelentősen befolyásolják az egyes évek klimatikus viszonyai is (az aszályos években – 2000, 2003, 2007, 2012, 2015, 2017, 2020 – emelkedett a vízfogyasztás). A megyénként eltérő vízárak és infrastrukturális állapotok miatt jelentősek az eltérések az egy főre jutó megyei vízfogyasztásban. Az egy lakosra jutó éves vízfogyasztás Budapesten és Pest megyében a legmagasabb, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban hazánkban az egyik legalacsonyabb a közüzemi vízművektől a lakosságnak szolgáltatott egy főre jutó ivóvízmennyiség (2019-ben mintegy 36 m3/fő). Ez környezetvédelmi szempontból jó, mivel víztakarékosságot jelez. A mutató értéke a 2000-es években csatlakozott tagállamokban (Ciprus kivételével) általában kisebb, mint a régiekben. A V4-országokon belül viszont Magyarország értéke a legmagasabb.
STADAT-táblák
15.1.1.24. Közüzemi víztermelés és -szolgáltatásA mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive