Definíciók

Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt fejezi ki, hogy egy adott ország milyen mértékben szorul importból származó energiaforrásokra a hazai energiaigények teljesítése érdekében. Az indikátort úgy számoljuk ki, hogy a nettó import mennyiségét elosztjuk a bruttó belföldi energiafelhasználás (amelybe ez esetben a készletfelhalmozás is beleértendő) összegével. A nettó import az összes import és az összes export különbözete. Az energiafüggőség negatív előjelű is lehet nettó exportőr esetében, a 100% fölötti pozitív érték pedig készletfelhalmozásra utal. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia). Kiadványunkban a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, amely egyaránt magába foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.

Relevancia

A fosszilis energiahordozók használata, az energiahordozók importja és az ebből fakadó ellátásbiztonsági kockázat energiagazdálkodásunk számára jelentős feladatokat határoz meg. Az ellátás biztonságossá tételéhez egyrészt elengedhetetlen a megújuló energiahordozók arányának – lokális adottságoknak megfelelő – növelése, másrészt az egyirányú függőség csökkentése, az importforrások diverzifikálása. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagja, valamint a 2020-ra vonatkozó energiastratégia egyik fő célkitűzése az energiaimport-függőség csökkentése, a megújuló forrásokból történő energia-előállítás ösztönzése.

Elemzés

Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2019. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 70%-a származott behozatalból. 2000 óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti volt, 2019-ben 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit, illetve ebben az évben volt a legmagasabb.

Primerenergia-termelésünk 2000 és 2019 között 5,2%-kal csökkent. Magyarország hagyományos energiahordozó-készletei (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek folyamán, ezért energiatermelésünkben ma már nem a fosszilis energiahordozók dominálnak. Összetételét tekintve 39%-kal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya 2007 óta minden évben meghaladja a teljes termelés harmadát. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése 30%, ami hőértékben kifejezve dinamikus, 281%-os növekedést jelent 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként. A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 31, 46, illetve 66%-kal csökkent 2000 óta. A feketekőszén-bányászat megszűnését követően 2014 végén leállt a termelés az utolsó barnakőszénbányánkban is, így széntermelésünk ma már lényegében csak lignitre korlátozódik.

Nemzetközi kitekintés

Az EU energiaimport-függősége a 2000. évi 47-ről 2019-re 58%-ra emelkedett, főként a bővülő energiaigények, valamint a földgázimport növekvő fontossága következtében. 2004 óta az EU-ban felhasznált energia több mint 50%-a importból származott. Az uniós tagállamok többségében, 17 országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az 50%-ot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (97%), Luxemburg (95%) és Ciprus (93%) voltak. A legalacsonyabb értékekkel Észtország (4,8%), Svédország és Románia (egyaránt 30%) bírtak. Figyelemre méltó, hogy Észtország gyakorlatilag önellátó energiából. Magyarország függősége 12 százalékponttal haladta meg az EU28 átlagát, 12. legmagasabb értékünkkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el.