Definíciók
Az áruszállítás teljesítménye árutonna-kilométerben mért adat (egy tonna árunak egy kilométerre történő elszállítása), a GDP-mutató a bruttó hazai termék 2000. évi átlagáron számított volumenindexe. Az indikátor e kettő 2000-es bázison számított indexét viszonyítja egymáshoz. A szárazföldi áruszállítás a közút, a vasút és a vízi áruszállítás teljesítményadatait (árutonna-kilométer) tartalmazza. Az áruszállítás megoszlásáról szóló ábra tartalmazza a hazai közúti, vasúti és vízi áruszállítás adatait, árutonna-kilométerben mérve, vasúti és vízi szállításnál függetlenül a járművek regisztrált nemzetiségétől. A közúti áruszállítás adatai az országban regisztrált járművek belföldi és nemzetközi teljesítményét egyaránt tartalmazzák. A nemzetközi adatoknál a szárazföldi áruszállítási teljesítmény 2010-re indexált adatának és a GDP (2010=100) volumenindexének egymáshoz viszonyított aránya szerepel.
Relevancia
A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia. A hazai stratégia szerint is cél a közlekedés összetételének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás. A teherforgalomban a közúti helyett a vasúti és a vízi közlekedést segítheti a környezeti költségeket jobban tükröző tarifaképzés, logisztikai központok kiépítése, azaz a közlekedési alágazatok közös rendszerbe szervezése, összehangolása. A vasútnál a korszerű technológiák alkalmazása, a pontosság, megbízhatóság növelése a cél.
Elemzés
2002-től a magyar szállítási teljesítmények a GDP-növekedést meghaladóan emelkedtek, majd a válság évei alatt megtört ez a tendencia. 2008-tól az indikátor értéke hosszú időszakon át alapvetően stagnált, majd 2017-től csökkenésbe fordult át. Magyarországon az áruszállításban továbbra is a közúti dominanciája jellemző, 2020-ban érzékelhető elmozdulás történt a környezetet kevésbé terhelő szállítási módozatok felé. Ekkor az áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítményéből a közút 70, a vasút 25, míg a vízi szállítás 4,4%-kal részesedett. A közúti módozat részaránya 2010 és 2019 között lényegében nem változott, a teljes szállítási teljesítmény háromnegyede körül alakult, majd 2020-ban – főként az EU szigorodó szabályozása, valamint a Covid19-járvány következményeként – 70%-ra csökkent. A vasúti áruszállítás aránya ezzel szemben a megelőző tíz év 20% körüli értékéről 25%-ra emelkedett. A vízi áruszállítás a 2004. évi 6,1%-os csúccsal szemben 2020-ban 4,4%-ot ért el.
Nemzetközi kitekintés
A 2010-es évtizedben az Európai Unió áruszállítási (árutonna-kilométerben mért) teljesítménye rendre 2‒3%-kal a GDP növekedése alatt maradt. 2010 és 2019 között az Európai Unió 28 tagállamában a közúti és a vasúti áruszállítás részesedése szűk (75‒77%, illetve 17‒18% közötti) tartományban mozgott, a belvízi áruszállításé 7-ről 6%-ra mérséklődött.
STADAT-táblák
24.1.1.2. Áruszállítás szállítási módok szerintA mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive