Definíciók

Szilárd tüzelőanyagok: szén és szénből készült szilárd termékek. Kőolaj és kőolajszármazékok: általában folyékony halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok, ide tartozik a kőolaj és a belőle készült összes termék, például motorbenzin, gázolaj, fűtőolaj. Gáz: elsősorban földgáz és abból származó más gázok.

Relevancia

A háztartások kiadásainak legnagyobb részét a lakásfenntartási és energiakiadások teszik ki. Az energiafogyasztás csökkentése a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése mellett energiagazdálkodási szempontból is fontos cél. Lényeges a fűtés és a hűtés energiahatékonyságának javítása, a települések szerkezetének és az épületeknek a megváltozó időjáráshoz való igazítása, valamint a villamos energia hatékony, tudatos felhasználása. Növelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos lakossági tájékozottságot, előrelépésre van szükség a kibocsátáscsökkentésre és az alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó ismeretek közreadásában és azok alkalmazásában. Cél a lakossági és közösségi energiafogyasztás csökkentése, jobb hőszigeteléssel, takarékosabb gépekkel és eszközökkel, továbbá a fogyasztói minták megváltoztatása a kevesebb energiát igénylő javak és szolgáltatások irányába. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint felül kell vizsgálni az energetikai támogatások, valamint az energiahordozók jövedéki és általános forgalmi adózásának teljes rendszerét, azok fenntarthatósági teljesítményének figyelembevételével.

Elemzés

2000-ben az egy főre jutó lakossági energiafogyasztás hazánkban 8,2%-kal alacsonyabb volt az unió átlagához képest. Azóta mind a hazai, mind az uniós érték kisebb-nagyobb ingadozásokat mutatott, azonban hosszabb időtávra érvényes, egyértelmű növekvő vagy csökkenő trend nem rajzolódik ki. 2009 óta a magyarországi érték minden évben meghaladta az EU28 átlagát, 2019-ben a hazai egy főre jutó 24,3 GJ energiafogyasztás például 5,1%-kal.

A lakossági energiafelhasználás legjelentősebb energiaforrása a gáz (49%), ezt követi a megújuló energiaforrások (23%), a villamos energia (18%), a távhő (8%), a kőolaj és kőolajszármazékok, valamint a szilárd tüzelőanyagok (egyaránt 1%) hasznosítása. A gázfogyasztás 2010 óta már csak relatív többségét adja a lakossági energiafelhasználásnak, részesedése 2008 és 2013 között csökkent, azóta viszont ismét nőtt. A megújuló energiaforrások (döntően tűzifa) egy főre jutó fogyasztása 2000 óta 2,3 GJ-ról 5,5 GJ-ra emelkedett, részesedése azonban 2014-től folyamatosan csökkent. A lakosság által felhasznált villamos energia és távhő mennyisége és részesedése csekély mértékben ingadozott 2000 óta. A (fosszilis) szilárd tüzelőanyagok, valamint a kőolaj és kőolajszármazékok szerepe a háztartások energiafogyasztásában marginálissá vált.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban (EU28) átlagosan 23,2 GJ volt az egy főre jutó háztartási energiafogyasztás 2019-ben. A mutató értéke Finnországban, Ausztriában és Dániában volt a legmagasabb (84, illetve 36-36%-kal haladta meg a közösségi átlagot), Máltán, Portugáliában és Bulgáriában a legalacsonyabb (az uniós átlagtól 64, 49, illetve 44%-kal maradt el).