Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása 2000 és 2019 között az EU28 országainak átlagánál jobban csökkent.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása az energiafelhasználással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa.

Relevancia

A mutató arról ad információt, hogy az energiafelhasználás eszközei és módszerei mennyire terhelik a környezetet és az emberi egészséget, ugyanakkor jellemzi a gazdaság és a társadalom szereplőinek környezettudatosságát is. Az alacsony vagy alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagokra való áttérés az unió fenntartható fejlődési stratégiájának számos célkitűzését elősegíti. Az alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagok és a megújuló energiák használata csökkenti az ÜHG-kibocsátást, ezáltal hozzájárul az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitásának mérséklődéséhez. A hatékony energiafelhasználás gyakorlati megvalósításához a biomassza, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia és a biogáz energiafelhasználáson belüli részaranyának növelése szükséges, ami hozzájárul egy fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakításához is. Az Európa, 2020 stratégia célkitűzése, hogy az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások részarányát a végső energiafelhasználásban 2020-ig 20%-ra kell növelni az unióban. Az indikátor része az unió fenntartható fejlődési célok elnevezésű indikátorkészletének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG).

Elemzés

Az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás Magyarországon csökken, elsősorban a szilárd tüzelőanyagok helyett a gáz és a megújuló energiák térnyerése miatt.

Nemzetközi kitekintés

1990-től 2019-ig az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás az unióban is csökkent. A V4-országok közül a magyar értéknél (–23%) csak a cseh kedvezőbb (–26%). A szlovák mutató (–22%) a magyar (–23%) és az uniós átlagérték (–17%) között helyezkedik el, a lengyel a legkedvezőtlenebb a négy ország közül (–14%). A román (–14%) és az osztrák érték (–16%) az uniós átlag közelében van. A szlovén és a horvát 10, illetve 13%-os csökkenést mutat 2000-hez viszonyítva.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive