Definíciók

A halálokok szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. Az egyes európai országok összehasonlításához a korösszetétel-hatás kiküszöbölésével számított standardizált halálozási arányszámot, azaz az Eurostat standard európai népességének kormegoszlásával súlyozott nyers halálozási arányszámot alkalmazzuk. A standard népesség azt a közmegegyezéssel létrehozott korcsoportos bontású alapértelmezett populációt jelenti, amelynek súlyozásával összehasonlíthatóvá válnak a mortalitási arányszámok, kiküszöbölve a népességek eltérő koreloszlásából fakadó torzítást.

Relevancia

A halálokok vizsgálata fontos információkkal szolgál azokról a betegségekről, amelyek a lakosság halálozását okozzák. A leggyakoribb halálokok visszaszorítása javítja a népesség egészségi állapotát, mérsékeli a halandóságot, emeli a várható élettartamot. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján a halandóság csökkentésében a közép-európai átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel párhuzamosan pedig a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartásformák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezőknek a mérséklése. Egyéni szinten ehhez az egészségtudatos életmód járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

Magyarországon 2020-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következnek. E két haláloki csoport az összes halálozás közel 70%-át teszi ki. A légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok az összes halálozás 13%-át jelentik. Éves szinten a halálozások 16%-áért felelősek az egyéb halálokok. A haláloki struktúra változását tekintve 2000 és 2020 között a legjelentősebb változást az egyéb halálokok számottevő emelkedése okozta, ez a 2020-ban megjelenő Covid19 járványnak tulajdonítható, amely 2020-ban az összes halálozás 6,4%-áért volt felelős. Emelkedés tapasztalható még a légzőrendszer és a fertőző betegségek okozta halálozásokban. Jelentősebb javulás a keringési rendszer betegségeinél, az erőszakos halálokoknál és az emésztőrendszer betegségeinél történt, és kisebb mértékben csökkent a daganatok következtében meghaltak aránya is.

2000 és 2020 között a százezer lakosra jutó standardizált halálozási arányszám értéke a nőknél nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiak esetében. A két nem haláloki struktúrája nagyon hasonló, a különbség az egyes haláloki csoportok egymáshoz viszonyított százalékos arányaiban van. A férfiak körében 2020-ban magasabb volt az erőszakos okokban, az emésztő- és légzőrendszer betegségeiben, valamint a daganatos megbetegedésekben meghaltak aránya, a nők között pedig sokkal gyakrabban vezettek halálhoz a keringési rendszer betegségei, a fertőző betegségek és az egyéb halálokok. A régiók közötti különbségek növekedtek. A 2000 óta eltelt időszakban mindegyik régióban lényegesen csökkent a százezer főre vetített standardizált halálozási arányszám. A legnagyobb mértékű, 26%-ot meghaladó csökkenés Dél-Dunántúlon, a legkisebb mérséklődés pedig Észak-Magyarországon (15%) és Közép-Dunántúlon (17%) volt tapasztalható. A régiók haláloki struktúrája nagyon hasonló, csak kisebb eltérések vannak a haláloki csoportok egymáshoz viszonyított értékeiben.

Nemzetközi kitekintés

Nemzetközi összehasonlításra az Eurostat európai népességre standardizált halálozási arányszáma alkalmas. A magyar haláloki struktúra hasonló a fejlett egészségi kultúrájú országokéhoz. A fejlettebb országokhoz mért többlethalandóság abból adódik, hogy a vezető halálokokban többen és korábban halnak meg, mint másutt. Magyarország standardizált halálozási arányszáma 2018-ban csökkent az előző évhez képest, azonban még így is az egyik legmagasabb az uniós országok között, hazánkban százezer lakosra 613-mal több halálozás jutott, mint a legjobb helyen álló Spanyolországban. A magyar férfiak standardizált mutatói, a fertőző betegségek okozta halálozások kivételével, a kiemelt haláloki főcsoportok mindegyikében magasabbak, mint az EU országainak a többsége. 2018-ban a keringési rendszer betegségeiben meghalt férfiak arányszáma több mint háromszorosa, a daganatos betegségeké több mint másfélszerese volt az élen járó spanyolországinak, míg a magyar nők ezen krónikus haláloki mutatói kisebb mértékben múlták felül a szóban forgó referenciaértékeket. Ugyanakkor 2011 óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken a keringési rendszer betegségeiben meghaltak és a daganatoknak tulajdoníthatóan elhunytak arányszáma Magyarországon mindkét nem esetében, azonban a többi országnál is hasonló tendencia figyelhető meg, aminek következtében az országok közti különbségek tartósan fennállnak.