Definíciók
A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában indikátor a közlekedés energiafelhasználása és a bruttó hazai termék hányadosa, ahol a GDP értékét 2010-es árfolyamon számítják. A mutató 2010-es értékét tekintjük 100%-nak, az ezt követő évek adatai tehát azt mutatják, hogy 2010-hez képest milyen irányú és mekkora az eltérés. A közlekedés energiafelhasználásába beleértendő a közúti, a vasúti, a belföldi légi közlekedés és a belföldi hajózás, nem tartalmazza viszont a nemzetközi légi közlekedést, a nemzetközi hajózást és a csővezetékes szállítást.
Relevancia
A jelenlegi közlekedési szokások számos negatív hatást gyakorolnak környezetünkre: a közlekedés az egyik leginkább környezetszennyező szektor. Az elmúlt évtizedekben a közlekedési járművek fejlesztésével a fajlagos károsanyag-kibocsátás csökkent, így az ágazat legfőbb feladata az energiafogyasztás mérséklése és a klímavédelmi követelményeknek való megfelelés lett. Az Európa 2020 stratégia keretében hazánk vállalása 10% a teljes energiamegtakarítás vonatkozásában, ezen felül a jogszabályi kötelezettségek is komoly kihívást jelentenek a szektornak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint meg kell teremteni a közlekedés fenntartható energiafogyasztását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével párhuzamosan. Az energiafelhasználás és a GDP szétválása abszolút értelemben akkor jön létre, ha a környezeti terhelés nem, csak a gazdasági teljesítmény növekszik. Relatív szétválás akkor következik be, amikor mindkét komponens növekedési rátája pozitív, de az energiafelhasználás kisebb mértékben nő, mint a GDP.
Elemzés
A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában 2009-ben volt a legmagasabb, 11 százalékponttal meghaladta a 2010-es referenciaértéket. 2000 és 2009 között a mutató értéke nőtt, ezt követően 2013-ig folyamatosan csökkent, 83%-ra. 2014-től ismét alapvetően növekvő trend rajzolódik ki, 2019-ben a mutató értéke 95% volt.
Magyarországon a közlekedés egy főre jutó energiafelhasználása 2000 és 2008 között folyamatosan növekedett, 12,6 GJ-ról 18,8 GJ-ra. Az ezt követő csökkenő trend 2013-ig tartott, ekkor 14,5 GJ volt a fajlagos felhasználás. Azóta ismét növekszik, 2019-ben értéke 21,4 GJ volt, ami a 2000. évinél 70, a 2010. évinél 26, a 2015. évinél 21%-kal magasabb. A szállítási módokat tekintve a közúti közlekedés szerepe rendkívül domináns, és részesedése még nőtt is 2000 óta, 94-ről 97%-ra. A vasúti közlekedés részesedése ugyanezen időszakban 5,7-ről 2,8%-ra csökkent, míg a belföldi hajózás és belföldi légi közlekedés aránya 0,0-ről 0,1%-ra nőtt. A közúti közlekedés fajlagos energiafelhasználása a vizsgált időszakban 75%-kal emelkedett, míg a vasúti közlekedésé 17%-kal csökkent.
Nemzetközi kitekintés
Az EU28 átlagában a közlekedés GDP-arányos energiafelhasználása 2000-ben 9,3 százalékponttal haladta meg a referenciaév értékét, 2019-ben viszont 10,1 százalékponttal elmaradt attól, egy-egy évtől eltekintve egyértelműen csökkenő tendencia figyelhető meg. 2010-hez képest a legnagyobb javulást Írország, Lettország és Svédország érte el, 2019-es értékeik 60, 76, illetve 77%. 2010-hez képest mindössze három tagállamban nőtt a közlekedés GDP-arányos energiafelhasználása, Litvániában, Bulgáriában és Horvátországban, 2,6, 0,9, illetve 0,7 százalékponttal. Magyarország értéke 5,5 százalékponttal magasabb az EU28 átlagánál.