Definíciók

Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról ad képet az egész életen át tartó tanulás indikátora. A fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre ritkábban fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A fenntartható társadalmakban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia az egész életen át tartó tanulás ösztönzése mellett a fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenését is fontosnak tartja a tanulmányok teljes folyamatában.

Elemzés

Magyarországon 2000 és 2002 között a 25–64 éves népességen belül 3% körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, amely a 2003-as kiugrás után 2007-ig évi 4% körüli szinten állandósult, majd 2012-ig folyamatosan csökkent. A 2015-ben végrehajtott módszertani változtatás a mutató értékének ugrásszerű növekedését eredményezte, ezért a 2015. évi érték (7,1%) a korábbiakkal nem összehasonlítható. 2016 és 2019 között az oktatásban, képzésben résztvevők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutatott, majd 2020-ban – összefüggésben a koronavírus járvány miatt bevezetett intézkedésekkel – jelentősen visszaesett. A járvány első és második hullámának idején a személyes találkozások korlátozása miatt elmaradt – nagyrészt iskolarendszeren kívüli – képzéseket az online tér nyújtotta lehetőségek nem tudták ellensúlyozni.

A nők nagyobb arányban vesznek részt a felnőttoktatásban, képzésben a férfiaknál. A két nem közötti különbség az első és a második évtized közepén, valamint 2020-ban volt a legnagyobb.

A felnőttképzésben részt vevők aránya Budapesten általában kimagasló, a régiók közti különbségek azonban nem állandóak: már egy-egy nagyobb képzést igénylő projekt megvalósulása is jelentős változást eredményezhet. 2020-ban több régióban visszaesett a részvételi arány, Budapesten 2,1 százalékponttal 5,9%-ra csökkent. 2020-ban Észak-Alföldön volt a legnagyobb, 6,7%, míg Dél-Dunántúlon a legkisebb, 3,9%.

Nemzetközi kitekintés

A felnőttoktatásban, képzésben való részvételi arány jelentősen szóródik az unió tagállamaiban. A Covid19-járvány és az ennek okán bevezetett korlátozások a tagországok túlnyomó többségében a felnőttoktatásban, képzésben való részvétel visszaesését eredményezték, 2020-ban az unió 27 tagállamában átlagosan a 25–64 évesek 9,2%-a vett részt oktatásban, képzésben. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (29%), és a közép- és kelet-európai tagállamokban a legalacsonyabb. A nők oktatásban, képzésben való részvétele – csakúgy, mint hazánkban – közösségi szinten is meghaladja a férfiakét.