Definíciók

A bruttó nitrogénmérleg tartalmazza a mezőgazdasági eredetű kibocsátásokat. A tápanyagmérleg a trágyázással és egyéb módon bevitt és a terméssel kivont tápanyagoknak a különbsége. A mérleg beviteli oldalának meghatározó összetevője a műtrágyákkal bejuttatott tápanyag. A kiviteli oldalt a termés mennyisége határozza meg, de jelentős mértékben függ az adott év időjárási viszonyaitól is.

Relevancia

Az elemmérlegeken keresztül képet kapunk a talaj tápelemállapotának változásáról, illetve a növények számára fontosabb ásványi anyagok forgalmáról. A talajadottságokhoz alkalmazkodó talajerő-utánpótlás azért különösen fontos, mert az állóvizekbe került túlzott mennyiségű nitrogén eutrofizációt, a vizek algásodását okozza. Ha a mérleg valamely tápanyag esetében tartósan és jelentős mértékben pozitív, akkor magas a tápanyag-kimosódás és az ebből következő vízszennyezés kockázata. A hosszabb időn keresztüli negatív mérleg pedig az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságával kapcsolatos lehetséges problémákat jelzi, ami a talaj kimerüléséhez és így a termésátlag csökkenéséhez vezet. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia céljai között szerepel a biodiverzitás megőrzése mellett a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása. A szervetlen és a szerves trágyák alkalmazása nitrogén-dioxid és ammónia légköri szennyezőanyag-kibocsátást is eredményezhet, ami pedig az ÜHG-kibocsátás szempontjából releváns tényező.

Elemzés

Az Eurostat/OECD módszertana alapján számított adatok szerint hazánkban 2010 óta a műtrágyával bevitt nitrogén mennyisége ingadozó. Mint a legtöbb évben, 2020-ban is a teljes nitrogénbevitel nagyobb része (68%) műtrágyával került a talajba. A nitrogén-tápanyagmérleg egyenlege a területről elvitt termésmennyiségtől is függ. Amikor a betakarított terménnyel elvitt nitrogén tápanyagmennyisége megközelíti a bevitt nitrogénét, akkor a tápanyag-hasznosítás hatékonyabb.

Mivel a nitrogénnel ellentétben a foszfor kevésbé mobilis, a talajban maradt felesleg évről évre akkumulálódik, növelve a talaj oldható, valamint összes foszfortartalmát. Magyarországon azonban a talajok foszformérlege 2000 és 2020 között a legtöbb évben negatív vagy közel nulla volt. Ez akár a termelés fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.