Definíciók

Az egészségi állapot jellemzésére a lakossági felvételekben leginkább elfogadott az egészség önértékelése (vélt egészség), vagyis a válaszadó az egészségi állapotát egy ötfokozatú skálán határozza meg. A válaszlehetőségek a nagyon jótól a nagyon rosszig terjednek. A jövedelmi ötödök számításakor a háztartás nagyságát és összetételét is tekintetbe vesszük, és az egy főre jutó jövedelem értékével számolunk. A népességet az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint növekvő sorba rendezve és öt egyenlő részre osztva, az egyes ötödökbe a népesség 20%-a tartozik, a legszegényebbek az 1., a leggazdagabbak az 5. ötödbe.

A közölt adatok forrása a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel (HKÉF). Az évente ismétlődő felvétel adatai képezik az alapját az Európai Unió harmonizált jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó statisztikáinak (EU-SILC).

Relevancia

A vélt egészség indikátor az egészségi állapot (közvetetten életminőség) jellemzésére, mérésére szolgáló szubjektív mutató, az egyének saját egészségükről alkotott véleményén alapul. A mutató szoros kapcsolatban van a tényleges egészségi állapottal és a jövedelmi helyzettel is.

Elemzés

2020-ban a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (90%) elégedett volt az egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. Egészségét jónak vagy nagyon jónak 62%-uk ítélte, ez az arány 2019-hez képest négy százalékpontos növekedést mutat. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek az egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon (a rendszeres dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy az elhízottság előfordulási gyakorisága a férfiak körében jelentősen magasabb). 2020-ban a férfiak 66, a nők 59%-a tartotta nagyon jónak vagy jónak egészségi állapotát.

A nagyon jó anyagi helyzetűek jóval nagyobb arányban állítják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Mindössze 5,0% azoknak az aránya a magas jövedelműek körében, akik rossznak vagy nagyon rossznak ítélik az egészségüket, míg az alacsony jövedelműeknél 18% az egészségükkel elégedetlenek aránya. Az egyén egészségmegőrzését és egészségtudatos magatartását befolyásolja az iskolázottság. A felsőfokú végzettségűek lényegesen jobbnak tartják az egészségüket, mint a csak általános iskolai vagy középfokú végzettséggel rendelkezők.

Nemzetközi kitekintés

Az EU-SILC felmérése kimutatta, hogy az európai átlaghoz képest a hazai lakosság kisebb hányada értékelte nagyon jónak vagy jónak az egészségi állapotát (2019-ban 58%, szemben az EU28 69%-os átlagával). 2009 és 2019 között az uniós átlagtól való eltérés 8 és 13 százalékpont között ingadozott.