Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását a Helyzetkép a mezőgazdaságról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Magyarország számokban, 2023

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

8,0%-kal elmaradt a mezőgazdasági kibocsátási érték az előző évitől, A mezőgazdaság teljesítménye, 2024 (első becslés)

2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátása 4,0 ezer milliárd forint felett alakult, az előző évitől 8,0%-kal maradt el. A mérséklődéshez a teljes termelési volumen 4,4 és az árszínvonal 3,8%-os együttes szűkülése vezetett. A növénytermesztés volumene 11%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,9%-kal nagyobb volt. A termelés mérséklődése szinte minden termékcsoportot érintett, kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a csapadékhiányos időjárás és a nyári aszály miatt lett kisebb, ezek a tényezők hátráltatták a növénytermesztést. Az állattenyésztés bővülő volumene nem kompenzálta az ágazat mérséklődő termelőiár-színvonalának hatását.

András-nap

A falusi élet jeles eseményei voltak a disznóvágások, disznótorok, amelyek hagyományosan november 30-án, András napján kezdődtek. Az egész napos munkában nemcsak a szűk család vett részt, hanem szokás volt meghívni a szomszédokat, a rokonságot és a barátokat is. Az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakultak a sertéstartás és -vágás körülményei. A kis gazdaságok száma visszaesett, a házi vágásoké csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban a 2,5 milliós hazai sertésállomány háromnegyede az 5000 sertést meghaladó állománnyal rendelkező állattartókhoz tartozott.

Füstmentes világnap - 2024. november 21.

A füstmentes nap ötlete az 1970-es években az Egyesült Államokból indult, abból a célból, hogy segítsék, támogassák a dohányzó embereket a leszokásban. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökjét nemzetközi szinten füstmentes nappá nyilvánították. Egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolják a dohányzási szokásaink is. Hazánkban az elmúlt 10 évben csökkent a dohányzók aránya, ennek ellenére ez az arány nemzetközi kitekintésben továbbra is magasnak számít.

Termőföldárak és bérleti díjak, 2023

2023-ban kismértékben lassult a termőföldárak emelkedésének üteme. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektáronkénti átlagára 11%-kal, 2,3 millió forintra nőtt. A földbérleti díjak emelkedésének mértéke jelentősen elmaradt az előző évekétől: 2023-ban egy hektár szántót az előző évinél 1,4%-kal magasabb áron, 82 700 forintért lehetett bérbe venni.

A hazai mezőgazdaság teljesítménye 2023-ban (Mezőgazdasági számlarendszer, 2023)

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása 2023-ban meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, ami 8,4%-kal több az egy évvel korábbinál. A növénytermesztés 56, az állattenyésztés 37%-kal részesedett a kibocsátásból, az előbbi értéke 6,4, az utóbbié 11%-kal nőtt 2022-höz képest. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1%-át adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 796 milliárd forint volt.

2024. november 3. a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusnak a napja

2023-ban a rekordszámú – 68 ezer – sportvadász mellett, közel 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon. Hazánk eddigi 50 legjobb gímszarvas-trófeájából 20-at Zala, 11-et Somogy, dámtrófeájából 15–15-öt Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében ejtettek el. A vadásztársaságok bérlelövésből és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek.

Agrárium, 2023, végleges adatok

2023. június 1-jén az országban 198 ezer gazdaság működött, ami 2020-hoz képest 18%-os csökkenést jelent. A 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai alapján elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket. Ezzel párhuzamosan nőttek az átlagos birtokméretek, a növénytermesztés dominanciája pedig tovább erősödött.

Fókuszban a vármegyék, 2024. I. félév

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 II. negyedévében 21 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 23 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,0%-kal emelkedett. 2024 I. félévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 5,8%-kal gyorsult a természetes fogyás. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,8%-kal bővült.

A fontosabb növények vetésterülete, 2024. június 1.

2024. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5,1 millió hektár volt, ennek 81%-a szántóként, 16%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények szerepe a meghatározó. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb. Jelentősen növekedett a nagyrészt gyógy-, aroma- és illóolajnövényként termesztett édeskömény területe.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Nemzetközi sörnap

A városiasodással és az iparosodással párhuzamosan az alkoholfogyasztási szokások is megváltoztak Magyarországon, a sör az 1960-as években vette át az addig népszerűbb bor helyét. Az 1980-as években volt a legmagasabb mind a gyártás, mind a fogyasztás szintje, azóta mindkét területen lassan csökkenő tendencia figyelhető meg. Napjainkban a sörfogyasztás tekintetében az uniós középmezőnybe tartozunk, az egy főre eső hazai fogyasztás mintegy felét teszi ki az éllovas Csehországénak.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Szent György napja, április 24.

A néphagyomány szerint Szent György napján, április 24-én veszi kezdetét az igazi tavasz. Ehhez az tavaszi pásztorünnephez kapcsolódóan hajtották ki az állatokat a téli szálláshelyeikről. A kihajtáshoz számos hiedelem és tradíció kapcsolódott, amelyekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát remélték biztosítani. Napjainkban hagyományőrző rendezvényeken elevenítik fel a szokásokat.

Helyzetkép, 2023 - Mezőgazdaság

Az előzetes adatok szerint 2023-ban a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez az uniós átlagnál (1,9%) nagyobb mértékben, 5,4%-kal járult hozzá. A mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene (ez előző aszályos év után) 25%-kal bővült. 2,4 millió hektáron összesen 14,9 millió tonna gabonát takarítottak be, 65%-kal többet, mint 2022-ben. A gabonafélék termelői ára 39%-kal csökkent.

TÉR-KÉP, 2022

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

Állatállomány, 2023. december 1.

A mezőgazdasági haszonállatok közül Magyarországon 2023 decemberében az egy évvel korábbinál több sertést és juhot, ugyanakkor kevesebb szarvasmarhát és tyúkot tartottak. Eltérő mértékben, de valamennyi haszonállat felvásárlási ára emelkedett a 2022. év végihez képest, az állattartók létszáma azonban visszaesett. Az Európai Unióban tovább csökkent a szarvasmarha-állomány, a sertésállomány pedig mélypontra került. A szektor válságból való kilábalását a megemelkedett felvásárlási árak sem segítették.

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2023

A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16%-kal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28%-kal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12%-kal nőtt. A ráfordítási árak 1,1%-os mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5%-os csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10%-kal emelkedett. Az agrárolló értéke 85%-os volt.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2023

A 2022-es évszázados aszály után a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce 2023-ban betakarított mennyisége egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. A búza 5,6, a repce 3,3 tonnás hozama az utóbbi mintegy száz év második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb értéke volt. A kedvező hazai terméseredmények, a raktárkészletek magas szintje, valamint a bővülő olcsó import a főbb szántóföldi növények felvásárlási átlagárainak csökkenését eredményezte.

Csökkent a felvásárlás a szántóföldi kultúrák előző évi alacsony hozama miatt

2023 I. negyedévében 22%-kal visszaesett a felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene az előző év azonos időszakához képest. Az aszály okozta terméskiesés miatt gabonafélékből 48, ipari növényekből 41%-os volt a csökkenés. Zöldségből 7,1, gyümölcsből 4,1%-kal kevesebbet értékesítettek a gazdálkodók. Az élő állatok felvásárlása 1,2%-kal meghaladta, az állati termékeké 6,4%-kal alulmúlta a 2022. január–márciusit, az előbbinél a növekedés az alacsonyabb bázissal függött össze.