Környezet, kommunális ellátás

A környezeti statisztika a természeti erőforrásokra (pl. ásványvagyon, vízkészlet), a környezetterhelésre (pl. levegőszennyezés, szennyvíz-, hulladékkezelés), a környezetminőségre (pl. levegő-, víz-, talajminőség), a természetvédelemre (pl. védett területek, védett fajok), és a környezetvédelemre (pl. környezetvédelmi beruházások, ráfordítások, környezeti adók) vonatkozó adatokkal foglalkozik. Megmutatja a környezet állapotát, a rá nehezedő terheket, számszerűsíti a környezetterhelés elleni erőfeszítéseket. A kommunális statisztika a települések kommunális ellátásával (villany, gáz, távhő, ivóvíz, szennyvíz, hulladék) kapcsolatos statisztikákat foglalja magába. A környezeti adatokat összefoglaló kiadványunkban, a kétévente megjelenő A Környezeti helyzetkép című elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

2024. november 3. a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusnak a napja

2023-ban a rekordszámú – 68 ezer – sportvadász mellett, közel 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon. Hazánk eddigi 50 legjobb gímszarvas-trófeájából 20-at Zala, 11-et Somogy, dámtrófeájából 15–15-öt Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében ejtettek el. A vadásztársaságok bérlelövésből és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek.

Rekordközeli vízszintek a Dunán – Magyarország területének ötödét, településeinek egyharmadát veszélyeztetheti árvíz

A szeptember közepén Közép-Európára lecsapó Boris ciklon hatására nagy mennyiségű csapadék zúdult a régióra, aminek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás indult el. Hazánkban is rekordközeli vízállások alakultak ki, esetenként alig fél méterre megközelítve a 2013. évi legnagyobb vízmagasságokat. Magyarország területének ötödét, településeinek egyharmadát veszélyeztetheti árvíz, közülük több mint háromszáz magas kockázati besorolással rendelkezik.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Az állatkertek napja, augusztus 9.

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit az első magyar állatkert – a Fővárosi Állat- és Növénykert –, ennek emlékére szervezik meg évről évre az állatkertek napját ezen a napon. Az állatkertek ismeretterjesztő és környezettudatos szemléletformáló tevékenysége sok emberhez eljut, miközben természetvédő munkájuk hozzájárul a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez. A hazai állatkertek látogatószáma 2023-ban megközelítette a négymilliót, ami az ezredforduló utáni időszak harmadik legmagasabb értéke.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2023 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)

Az ENSZ a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és a távolabbi múlt tendenciáit együttesen tekintve, Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Háztartások környezeti szokásai

A KSH első alkalommal végzett a háztartások környezeti szokásaira vonatkozó kísérleti adatfelvételt 2023-ban. A kérdőív célja az volt, hogy megtudjuk, a háztartások hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz. A legnagyobb veszélyt jelentő problémának a növekvő hulladékmennyiséget és a tömegközlekedést használók alacsony arányát ítélték. A komposztálás a községekben és egyéb városokban elterjedtebb mint a megyei jogú városokban és Budapesten. 2023-ban a háztartások 41%-a vásárolt rendszeresen környezetbarát terméket, a gyermekes háztartások nagyobb hajlandóságot mutatnak a környezetkímélő termékek vásárlására.

Európai nemzeti parkok napja: Szavazz a természetre! – A természet mindannyiunk számára fontos

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) 1999-ben május 24-ét az európai nemzeti parkok napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1909-ben ezen a napon alakultak meg a kontinens első nemzeti parkjai Svédországban. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nemzeti parkok és az egyéb védett területek jelentőségére, és ezáltal minél szélesebb társadalmi támogatást kapjon a természetvédelem ügye.

Nemzetközi klímaváltozási akciónap – május 15.

Az ENSZ kezdeményezésének a célja, hogy felhívja a figyelmet a bolygónk éghajlatát fenyegető veszélyekre és a klímaváltozás által előidézett természeti változásokra. A feljegyzések szerint 2023 volt a legmelegebb év a Földön, valamint Európa egyes részein is megdőltek a mindenkori hőmérsékleti maximumértékek. Más régiókban pedig az egy nap alatt lehullott, akár a terület éves csapadékösszegének megfelelő eső okozott kiterjedt árvizeket és hatalmas anyagi károkat.

Május 10-e a madarak és fák napja – az év madara a kerecsensólyom

A hatályos természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) szerint minden év május 10-e a madarak és fák napja. Az ilyenkor tartott megemlékezéseknek, rendezvényeknek a lakosság – különösen az ifjúság – természetvédelem iránti elkötelezettségét kell erősíteniük. Hazánkban – Herman Ottó kezdeményezésére – elsőként Chernel István ornitológus szervezte meg 1906-ban a „Madarak Napját”, annak emlékére, hogy 1902-ben Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a „mezőgazdaságra hasznos madarak védelme” érdekében.

TÉR-KÉP, 2022

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

Az erdők nemzetközi napja – március 21.

Szárazföldünk közel harmadát, 4,06 milliárd hektárnyi területét erdő borítja. Az erdők értékes ökoszisztémák, a 60 ezer különböző fafajon túl a kétéltűfajok 80, a madárfajok 75 és a világ emlősfajainak 68%-ának élőhelyei. Az irtás, a pusztulás és az éghajlatváltozás hatásai azonban veszélyeztetik az erdők fennmaradását. Védelmük érdekében az ENSZ kezdeményezésére 2013 óta minden évben március 21-én, a csillagászati tavasz kezdetén ünnepeljük az erdők nemzetközi napját.

Helyzetkép, 2023 - Zöldgazdaság

A zöldgazdaság mint gazdaságszervezési és -fejlesztési modell célja a környezeti kockázatok csökkentése és a rendelkezésre álló ökológiai javak szűkösségének kompenzálása. Az új és használt lakóingatlanokra 2022-ben kiadott energetikai tanúsítványok alapján a legkedvezőbb energiahatékonyságú épületek Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében, valamint Budapesten, a legkevésbé energiahatékonyak Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében találhatók.

Vadvilág Világnapja, március 3.

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban nyilvánította március 3-át a Vadvilág Világnapjává, azóta ezen a napon ünnepeljük a vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségét. Magyarország területének mintegy 22%-a áll hazai vagy európai uniós jogszabályi védelem alatt. 2022-ben védett természeti értékként 782 növény- és 1193 állatfajt tartottak nyilván, ebből 273 faj volt fokozottan védett.

Február 2-a a vizes élőhelyek világnapja

1971-ben ezen a napon aláírt „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire” megállapodás az egyik legrégibb államközi természetvédelmi egyezmény. Napjainkban már 172 tagország 2,5 ezer vizes élőhelye, összesen 257 millió hektáron biztosítja az ökoszisztéma védelmét. Magyarország 1979-es csatlakozását követően hazánkban 29 élőhelyet jelöltek ki, ezek összesen 261 ezer hektáros területe a Kárpát-medence lényegében valamennyi jellemző vizesélőhely-típusát magában foglalja.

Helyzetkép, 2022 - Környezeti helyzetkép: Víz

Vizeink mennyiségi és minőségi védelmét jogszabályok, nemzetközi és hazai irányelvek, illetve cselekvési programok határozzák meg. A szennyvízkezelés fejlesztése alapozza meg a vízi ökoszisztémák minőségének javítását, és hatással van az ezen ökoszisztémákkal összefüggő gazdasági tevékenységekre is. A településiszennyvíz-tisztítási index 2000 óta csökkenő tendenciájú. Értéke 2022-re 58 százalékponttal mérséklődött, ami a fejlettebb technológiájú telepen kezelt szennyvíz arányának növekedését jelzi.

Helyzetkép, 2022 - Környezeti helyzetkép: Föld

Magyarország területének 55%-a, 5 millió 81 ezer hektár mezőgazdasági terület volt 2022-ben, ebből 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként hasznosult. A talaj tápanyag-visszapótlására 3,2 millió hektárra juttattak ki műtrágyát, a szervestrágyázott terület mérete 288 ezer hektár volt. A növényvédőszer-értékesítés volumene az elmúlt két évben folyamatosan csökkent. 2015 óta a legnagyobb mértékű aszály sújtotta az országot, leginkább az Alföldet érintette.

Helyzetkép, 2022 - Környezeti helyzetkép: Energia

A fosszilis energiahordozók hazai kitermelése és erőművi hasznosítása az elmúlt évtizedek folyamán visszaszorult. A kőolaj és kőolajtermékek 35%-kal, a földgáz 52%-kal, valamint a szén termelése hőértékben számolva 73%-kal csökkent az ezredforduló óta. A megújuló alapú és hulladékból termelt energia mennyisége 4,2-szeresére növekedett 2000 és 2021 között, ezzel 34%-os részesedést ért el, így már csak kissé maradt el a nukleáris energia 38%-os súlyától.