Területi atlasz – Közigazgatási egységek

Magyarország közigazgatási területbeosztása, 2023. január 1.

Magyarország területi beosztásáról – más országok gyakorlatához hasonlóan – az Alaptörvény rendelkezik. E szerint „Magyarország fővárosa Budapest. Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók”. A települési és a vármegyei szint között 2013. január 1-jétől a járási szint, a vármegyei és az országos szint között pedig a tervezési-statisztikai régiók szintje helyezkedik el. A régiók nem klasszikus értelemben vett közigazgatási egységek, hanem az Európai Unió regionális politikájának célterületei. Az ország régiókból, a régiók vármegyékből, a vármegyék járásokból, a járások településekből állnak össze. Mindegyik szint lefedi az ország teljes területét. Az alsóbb szintek területegységei egészében illeszkednek bele a következő szintű, nagyobb méretű egységbe, nem nyúlnak túl a felsőbb szintek térrészein. A közigazgatási egységek között a budapesti kerületek helyzete speciális, ugyanis települési szinten Budapestet tekintjük egy közigazgatási egységnek, míg járási szinten a kerületeket.