Lakás

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.

2025 márciusában országosan alapvetően stagnáltak (–0,1%), Budapesten nőttek (0,7%) a lakbérek az előző hónaphoz képest. A márciusi nominális lakbérindex országosan 116, a fővárosban 107, reálértelemben pedig 27, illetve 21%-kal múlta felül a 2015. évi bázist. Egy év alatt a nominális lakbérek 7–8, a reállakbérek 2–3%-kal növekedtek.

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány Ágazati körkép fejezete néhány nemzetgazdasági ág (mezőgazdaság, ipar, építőipar, vendéglátás és kereskedelem) helyzetén keresztül mutatja be a magyarországi területi különbségeket. 2023-ban a lakásépítések továbbra is a főváros egyes kerületeire és agglomerációjára, a Balaton partjára, az északnyugati országrészre, valamint néhány alföldi nagyváros térségére koncentrálódtak. A Siófoki és a Mosonmagyaróvári járásban, valamint Budapest XIII., IX. és XI. kerületében kiugróan magas, az országos átlag (19 darab) háromszorosát is meghaladó volt a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

2024 IV. negyedévében 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliek száma 1,6 ezer fővel csökkent. 2024-ben a nettó átlagkereset 13,2%-kal emelkedett. A 9,1%-kal kevesebb születés és 0,5%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 16%-kal meghaladta a 2023-ast. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,3%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,6%-kal bővült.

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban.

2024 III. negyedévében folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom bővülése, az értékesítések száma 14%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A lakásárak emelkedése a III. negyedévben megtorpant, az előző negyedévhez képest a használt lakások ára gyakorlatilag stagnált, az új lakásoké 2,2%-kal csökkent. Ugyanakkor az év eleji gyors emelkedés hatására a lakásárak szintje az összevont lakáspiacon nominálisan 12, reálértéken 8,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I–III. negyedévében 0,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Bővült a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek növekedése támogatott, miközben az infláció stabilizálódott, az I–III. negyedévben 3,7% volt. A legtöbb szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar teljesítménye meghaladta az egy évvel korábbit, miközben az iparé és a mezőgazdaságé elmaradt attól. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány mellett a munkanélküliségi ráta is kis mértékben emelkedett.

A megújult KSH Ingatlanadattárhoz kapcsolódóan interaktív adatvizualizáció mutatja be Budapest utcatérképén, hogyan változtak a lakásárak 2015 és 2023 között a fővárosban.

A KSH megújult Ingatlanadattárában megyénként, településenként és a városokban utcánként mutatja be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2023 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.

Magyarország gázfogyasztásában a háztartások és az ipar részesedése a legjelentősebb (2023-ban 46, illetve 33%). Az ipari célú földgázfelhasználás aránya Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legmagasabb (68%), Baranyában a legalacsonyabb (12%). Az elmúlt tíz évben az alternatív fűtési módok – például villamosenergia – terjedésével a gázzal ellátott lakások aránya 2023-ra 3 százalékponttal, 71%-ra csökkent.

2024 I. félévében új lendületet kapott hazánkban a lakáshitelezés: fél év alatt 5,7%-kal nőtt a lakosság lakáshitel-állománya. Az engedélyezett hitelek száma, összege és az átlagos hitelösszeg egyaránt jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. A folyósított lakáshitelek között a használt és az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma és átlagos összege is nagyobb lett. A lakásépítést szolgáló hitelfolyósításban egyelőre nem történt fordulat.

A lakásépítések száma közel tizedével csökkent, 2023-ra ötéves mélypontra jutott. A lakásépítési költségek lassuló ütemben, de továbbra is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. Az építési kedv számottevő visszaesésére a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hatással voltak. A folyósított hitelek száma és összege egyaránt nagymértékben csökkent. A lakáspiaci forgalom közel negyedével visszaesett, a lakásárak emelkedése az egy évvel korábbihoz képest jelentősen lassult.