Lakás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

A megújult KSH Ingatlanadattárhoz kapcsolódóan interaktív adatvizualizáció mutatja be Budapest utcatérképén, hogyan változtak a lakásárak 2015 és 2023 között a fővárosban.

A KSH megújult Ingatlanadattárában megyénként, településenként és a városokban utcánként mutatja be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2023 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.

Az előző hónaphoz képest országosan csökkentek, a fővárosban lényegében változatlanok maradtak a kínálati lakbérek 2024 októberében. Az októberi nominális lakbérindex országosan 111, a fővárosban 103, reálértelemben pedig 28, illetve 22%-kal múlta felül a 2015. évi bázist. Egy év alatt a nominális lakbérek 8,5, a reállakbérek 5,2%-kal nőttek országosan.

2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült, 19%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől.

Magyarország gázfogyasztásában a háztartások és az ipar részesedése a legjelentősebb (2023-ban 46, illetve 33%). Az ipari célú földgázfelhasználás aránya Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legmagasabb (68%), Baranyában a legalacsonyabb (12%). Az elmúlt tíz évben az alternatív fűtési módok – például villamosenergia – terjedésével a gázzal ellátott lakások aránya 2023-ra 3 százalékponttal, 71%-ra csökkent.

A gyors, év eleji áremelkedés után 2024 II. negyedévében Budapesten folytatódott, vidéken azonban lassult vagy megállt a lakások további drágulása. A 2023. évi csökkenést követően az ország csaknem minden régiójában élénkült a lakáspiaci forgalom, és már jelentősen meghaladta az előző évi alacsony bázist. A teljes lakáspiac 2023. évi összesített forgalma ugyanakkor elmaradt az egy évvel korábbitól. 2023-ban kevesebb külföldi állampolgár vásárolt lakást, mint 2022-ben.

2024 I. félévében új lendületet kapott hazánkban a lakáshitelezés: fél év alatt 5,7%-kal nőtt a lakosság lakáshitel-állománya. Az engedélyezett hitelek száma, összege és az átlagos hitelösszeg egyaránt jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. A folyósított lakáshitelek között a használt és az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma és átlagos összege is nagyobb lett. A lakásépítést szolgáló hitelfolyósításban egyelőre nem történt fordulat.

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb, szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar is hozzájárult, miközben az ipar teljesítménye csökkent. Nőtt a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek emelkedése is támogatott, miközben a fogyasztói árak növekedésének I. félévi üteme 3,7%-ra lassult. A munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatási arány, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 II. negyedévében 21 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 23 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,0%-kal emelkedett. 2024 I. félévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 5,8%-kal gyorsult a természetes fogyás. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,8%-kal bővült.

A lakásépítések száma közel tizedével csökkent, 2023-ra ötéves mélypontra jutott. A lakásépítési költségek lassuló ütemben, de továbbra is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. Az építési kedv számottevő visszaesésére a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hatással voltak. A folyósított hitelek száma és összege egyaránt nagymértékben csökkent. A lakáspiaci forgalom közel negyedével visszaesett, a lakásárak emelkedése az egy évvel korábbihoz képest jelentősen lassult.

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.