Nemzetközi adatok

Magyarországnak a világban, illetve az unióban betöltött szerepének, súlyának, helyzetének megítéléséhez nélkülözhetetlen az összehasonlítható, megbízható adatok ismerete más országokról. Nehézséget jelenthet a felhasználóknak a megfelelő adatforrások megtalálása, a nemzetközi adatbázisok rutinszerű használata, a különböző forrásokból származó adatok egymással való összeegyeztetése, az esetleges módszertani eltérések okának megtalálása, értékelése. Annak érdekében, hogy mindezt megkönnyítsük, ezen az oldalon összegyűjtöttük a nemzetközi témájú kiadványainkat, tábláinkat, a fontosabb nemzetközi adatbázisokra, kiadványkeresőkre, módszertani leírásgyűjteményekre mutató linkeket.

Ajánló

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Európa statisztikái: októberi kiadás

Az ábragyűjtemény havi és negyedéves mutatószámokat tartalmaz a gazdasági és társadalmi folyamatok országok szerinti és időbeli alakulásáról. A havonta frissülő ábragyűjtemény az egyes mutatószámok legfrissebb rendelkezésre álló adataival itt érhető el.

A zene világnapja, 2024. október 1.

Október 1-jét Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO a zene világnapjává nyilvánította. Bármely pontján is éljünk a Földnek, a zene része a mindennapjainknak. A koncertek, a hangversenyek és a zenei fesztiválok emberek tömegeit vonzzák, a zenei tartalmak elérésének lehetőségei viszont az ezredfordulóhoz képest sokat változtak. A hanglemezeket és a szalagos kazettákat nagyban felváltó digitális eszközök és az internet átalakították a zeneipart, a mesterséges intelligencia megjelenése pedig további jelentős változásokat fog előidézni.

A turizmus világnapja, 2024. szeptember 27.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) kezdeményezésére 1980 óta minden évben szeptember 27-én tartják a turizmus világnapját. Az elmúlt időszakban a hazai és nemzetközi turizmust a koronavírus-járvány utáni visszarendeződés és növekedés jellemezte. Az előzetes adatok alapján 2024. január–júliusban Magyarországon 9,9 millió vendég 24,5 millió vendégéjszakát töltött el a turisztikai szálláshelyeken, 6,0%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Nemzetközi sörnap

A városiasodással és az iparosodással párhuzamosan az alkoholfogyasztási szokások is megváltoztak Magyarországon, a sör az 1960-as években vette át az addig népszerűbb bor helyét. Az 1980-as években volt a legmagasabb mind a gyártás, mind a fogyasztás szintje, azóta mindkét területen lassan csökkenő tendencia figyelhető meg. Napjainkban a sörfogyasztás tekintetében az uniós középmezőnybe tartozunk, az egy főre eső hazai fogyasztás mintegy felét teszi ki az éllovas Csehországénak.

Népesedési világnap, 2024

Földünk népessége 1987-ben érte el az 5 milliárd, 2022-ben pedig a 8 milliárd főt. A legnépesebb régió Ázsia, és az ENSZ számításai szerint a század végéig megőrzi elsőségét, de Afrika gyarapodása miatt veszít a súlyából. Afrikán kívül egy régióban sem éri el a termékenység a reprodukció szintjét, a Föld lakossága idősödik. 1989-ben az ENSZ abból a célból nyilvánította július 11-ét népesedési világnappá, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó kihívásokra.

A KSH vezeti az Európai Unió Tanácsának statisztikai munkacsoportját

Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében 2024. július 1-től fél éven át a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezeti a Tanács statisztikai munkacsoportját. Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a KSH egy új aloldalt indított, ahol az elnökségi programon és a jogalkotási dossziékon túl, folyamatosan frissülő hírekkel és beszámolókkal tájékoztatja a nyilvánosságot az elnökségi tevékenységéről.

A magyar EU-elnökség

Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 II. félévében Spanyolországgal és Belgiummal együttműködve. A magyar EU-elnökség prioritásai között szerepel a versenyképesség erősítése, a demográfiai kihívások kezelése, a védelmi képességek fejlesztése és a nyugat-balkáni bővítés előmozdítása. Emellett a hazai elnökség számára fontos célkitűzés ebben az időszakban az európai uniós intézményi átmenet stabilitásának biztosítása is.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Európai nemzeti parkok napja: Szavazz a természetre! – A természet mindannyiunk számára fontos

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) 1999-ben május 24-ét az európai nemzeti parkok napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1909-ben ezen a napon alakultak meg a kontinens első nemzeti parkjai Svédországban. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nemzeti parkok és az egyéb védett területek jelentőségére, és ezáltal minél szélesebb társadalmi támogatást kapjon a természetvédelem ügye.

Nemzetközi klímaváltozási akciónap – május 15.

Az ENSZ kezdeményezésének a célja, hogy felhívja a figyelmet a bolygónk éghajlatát fenyegető veszélyekre és a klímaváltozás által előidézett természeti változásokra. A feljegyzések szerint 2023 volt a legmelegebb év a Földön, valamint Európa egyes részein is megdőltek a mindenkori hőmérsékleti maximumértékek. Más régiókban pedig az egy nap alatt lehullott, akár a terület éves csapadékösszegének megfelelő eső okozott kiterjedt árvizeket és hatalmas anyagi károkat.

Magyarország 20 éve tagja az Európai Uniónak

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt 20 évben hazánk – az uniós pénzügyi forrásoknak is köszönhetően – jelentős fejlődésen ment keresztül. Hazánk 2024 II. félévében – immár második alkalommal – látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

A munka forgatagában

Magyarország foglalkoztatási rátájával előkelő pozícióba került uniós viszonylatban. 2023-ban a nyolcadik legmagasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkezett hazánk, míg 13 évvel korábban a legalacsonyabbak között tartották számon. A folyamatosan bővülő foglalkoztatás következtében 2010 óta szignifikáns javulás következett be, az uniós tagállamok között csak Málta tett a magyarországinál nagyobb előrelépést.

TÉR-KÉP, 2022

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

Magyarország számokban, 2022

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).

A Visegrádi Együttműködés országainak főbb mutatói

A Covid19-járvány okozta körülmények a V4-országok gazdasági és társadalmi folyamataira is negatív hatással voltak. A kiadványban a Visegrádi Együttműködés magyar elnökségének aktuális programjában (Recharging Europe) meghatározott prioritásokat (stabilitás, újraindítás, partnerség) szem előtt tartva, az Eurostat Recovery Dashboard mutatóit alapul véve vizsgáljuk a gazdaság és a társadalom a pandémia előtti szintre történő visszatérését a V4-országok és az EU viszonylatában.