Nemzeti számlák, GDP

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 III. negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7%-kal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7%-kal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A magyarországi GDP 20 373 milliárd forintot ért el 2024 II. negyedévében. Ebben az időszakban a pénzügyi vállalatok, a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által képzett szektor nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok és a kormányzati szektorok nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 25, bruttó beruházási rátája 6,7%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 41, bruttó beruházási rátája 29% volt.

2023-ban Magyarország bruttó hazai terméke (GDP-je) 75 087 milliárd forint volt, volumene 0,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 7,8 millió forintot tett ki. A kormányzati szektor hiánya 2023-ban 5035,1 milliárd forint volt, ami a GDP 6,7%-ának felelt meg. A 2023. évi előzetes adatok mellett kiadványunkban közreadjuk a nemzetközi és a hazai módszertani változások, illetve az újonnan felhasznált adatforrások nyomán revideált korábbi évek adatait is.

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb, szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar is hozzájárult, miközben az ipar teljesítménye csökkent. Nőtt a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek emelkedése is támogatott, miközben a fogyasztói árak növekedésének I. félévi üteme 3,7%-ra lassult. A munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatási arány, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének csaknem felét Budapesten és a növekvő súlyú Pest vármegyében állították elő (előbbiben 37, utóbbiban 12%-át). De történt-e az ezredforduló óta a vármegyék gazdasági teljesítményében lényegi átrendeződés? Melyek voltak a legnagyobb fejlődést felmutató és a legkevésbé előrehaladó vármegyék? Megvalósult-e az egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagához viszonyított konvergencia az elmúlt több mint két évtizedben? Kiadványunkban erre keressük a választ.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).