Energiagazdálkodás

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb, szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar is hozzájárult, miközben az ipar teljesítménye csökkent. Nőtt a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek emelkedése is támogatott, miközben a fogyasztói árak növekedésének I. félévi üteme 3,7%-ra lassult. A munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatási arány, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

A napelemes villamosenergia-termelés jelentősége és népszerűsége évről évre növekszik. 2024 júniusában már a hazánkban előállított összes villamos energia egy harmadát adta. A napelemes rendszerek egy lakosra jutó kapacitása a 2023. év végén a Dél-Alföldön, a Balaton környéki járásokban és a nagyvárosok agglomerációjában volt a legmagasabb. Ezzel szemben a fővárosi kerületekben, az országhatár menti, fejletlenebb térségekben, valamint a Közép-Tisza-vidéki belső periférián a legalacsonyabb.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Az ENSZ a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és a távolabbi múlt tendenciáit együttesen tekintve, Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyág világnapja (World Energy Efficiency Day), melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos és megfontolt energia-felhasználásra. A Visegrádi országokban az Unió átlagánál lényegesen több energiát használnak fel egységnyi GDP elállításához, ezt azonban egyre környezetkímélőbb módon teszik. Ez is befolyásolja, hogy fosszilis források súlya fokozatosan mérséklődik. Az utóbbi évek geopolitikai változásai következtében Oroszország egyre kevesebb szénhidrogént biztosít Európa számára.

A hazai energiaigény 2022 áprilisától valamennyi hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól, szeptembertől 2023 márciusáig – február kivételével – 10%-nál nagyobb mértékben csökkent. Idén márciusban 16%-kal visszaesett a felhasználás, részben az előző év azonos havinál alacsonyabb ipari kibocsátás, részben a megszokottnál enyhébb időjárás miatt. Összességében 2023 első három hónapjának energiafogyasztása 15%-kal elmaradt a 2022. azonos időszakitól.