Ugrás a tartalomhoz

Adatvédelem


Adatkezelési tájékoztató természetes személyek részére

Adatkezelési tájékoztató szervezetek részére

Adatvédelem

Adatvédelmi politika

Statisztikai adatvédelem

Adatvédelmi tisztviselő

Adatigény

Adatvédelmi jogsértés

Köszöntjük a KSH adatvédelmi oldalán! Ha Ön mint magánszemély, vagy mint szervezet érdeklődik adatai kezelése iránt, jó helyen jár. Az alábbiakban bemutatjuk az adatvédelem fő kérdéseit és az azokra adott tájékoztatásunkat.

Milyen adatokat kezelünk Önről?

A KSH alapfeladata a gazdaság, társadalom és a környezet állapotának bemutatása, ami nem valósulhatna meg az Ön adatai nélkül. Kétféle adatfelvétellel dolgozunk: adatgyűjtéssel és adatátvétellel, illetve ezek kombinálásával. Olvassa el az Általános Adatkezelési Tájékoztató 1. pontját.


A KSH alapfeladatán túl a magánszemélyekkel való kapcsolatba kerülésével is végez szükségszerűen adatkezelést, mint minden más szervezet. Tanulmányozza az Általános Adatkezelési Tájékoztató 2. pontját.

Az Általános Adatkezelési Tájékoztató mellett a lakossági adatgyűjtésekről speciális adatkezelési tájékoztatók érhetőek el.

Milyen adatokat kezelünk szervezetéről?

A gazdálkodó szervezetek esetében a kötelező adatgyűjtéseket kormányrendelet állapítja meg. Ez a rendelet: az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet. Az OSAP-ról bővebben is tájékozódhat.

Hogyan védjük adataikat?

A KSH tevékenységének alapvető feltétele az adatszolgáltatók bizalmának megőrzése. Ennek legfontosabb biztosítéka a statisztikai célra szolgáltatott adatok szigorú védelme. Mit jelent ez a védelem a KSH-ban?
Az adatvédelem célját szolgálja elsőként, hogy csak abban az esetben kötelező a KSH-nak adatot szolgáltatni, ha jogszabály elrendelte, meghatározta azok pontos tartalmát. A jogszabályok előkészítésének véleményezésében részt vesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Magánszemélyek esetében további garancia, hogy személyes adatra vonatkozó kötelező adatgyűjtést kizárólag az Országgyűlés által elfogadott törvény rendelhet el (pl. a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény). A gazdálkodó szervezetek esetében a kötelező adatgyűjtéseket kormányrendelet állapítja meg (388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet).
Akár magánszemélytől, akár szervezettől, akár kötelező jelleggel, akár önkéntes alapon kapunk adatokat, kizárólag statisztikai célra használjuk fel azokat. A statisztika előállításán kívüli célra (büntető-, polgári peres, nemperes eljárás, hatósági, adóigazgatási eljárás, belföldi jogsegély céljára) nem történik felhasználás, adattovábbítás.
Fontos garancia, hogy egyedi adatokat nem hozunk nyilvánosságra, azokat arra nem jogosult személyek nem ismerhetik meg. Az egyedi adatok védelme körében nemcsak a magánszemélyek adatait, hanem a szervezetek adatait, üzleti titkait, adótitkait is védjük.
A KSH a statisztikai adat-előállítás teljes folyamata során gondoskodik az adatbiztonságról. Már az adatfelvétel szakaszában a KSH szigorú fizikai és informatikai biztonsági követelményeket érvényesít mind a kérdőíveket összeíró személyek, mind az elektronikus adatszolgáltatást lehetővé tevő informatikai rendszerek vonatkozásában. Ezeket a biztonsági követelményeket a 2013. évi L. törvény határozza meg, valamint nemzetközi és uniós szabványok.
Az adatok feldolgozása során az azokhoz történő hozzáférés kizárólag az adott feladatot ellátó KSH munkatárs számára engedélyezett. Minden KSH munkatárs titoktartási nyilatkozatot ír alá, és a belső informatikai rendszerekhez történő hozzáférési jogosultságok nyilvántartása is szigorú szabályokhoz kötött. A KSH informatikai rendszerei védettek a külső és a belső jogosulatlan hozzáférés ellen, így az azokban tárolt adatok teljes biztonságban vannak.
A tájékoztatási tevékenység során a KSH adatvédelmi módszertani szempontból ellenőriz minden nyilvánosságra kerülő adatot, annak érdekében, hogy az egyes adatszolgáltatók felfedésének kockázata minimális legyen. Az egyedi adatkérések teljesítése során az adatállományok jellegétől függően alkalmazza a KSH a módszertani, a fizikai és a jogi védelem különböző eszközeit.
A KSH adatkezelési gyakorlatát rendszeresen ellenőrzi az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, emellett ellenőrizheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is.

Kíváncsi az adatvédelmi vonatkozású szabályzatainkra, jogforrásokra?

Szabályzatok és politikák:

Uniós és hazai jogforrások:

Érdekli a statisztikai adatvédelem és annak kapcsolata a GDPR-ral?

A Hivatalos Statisztikai Szemle 2018. évi 96. évfolyam 8-9. számában olvashat egy tanulmányt arról, hogy kell-e alkalmazni a GDPR-t a statisztikai adatkezelés során.
A Hivatalos Statisztikai Szemle 2015. évi (november-december) különszáma a statisztikai adatvédelem több témakörét járja körül, úgy mint adathozzáférés, információszabadság, felfedés elleni védelem.

Adatvédelmi kérdése van?

Forduljon adatvédelmi tisztviselőnkhöz!

Hogyan lehet statisztikai adatokat igényelni?

A Szolgáltatások/Adatigénylés menüpontban tud tájékozódni.

Milyen szankciók alkalmazhatók adatvédelmi jogsértés esetén?

Az adatvédelmi szabályok megsértése olyan szabálytalan magatartás, amely ellen a KSH minden esetben fellép. Ilyen magatartás esetén többféle szankció alkalmazása lehetséges, ami függ a jogsértő magatartás jellegétől és súlyosságától. Ennek megfelelően az adatvédelmi szabályok megszegése esetén polgári jogi, büntetőjogi eszközök állnak a KSH rendelkezésére a szabályszegéssel szembeni fellépéshez.
A polgári jogi szankciókat a KSH a vele szerződéses kapcsolatban álló személyekkel szemben alkalmazhatja, így például abban az esetben, ha egy adatkérő megsérti az adathozzáférésre irányuló szerződés rendelkezéseit. Ennek alapján a KSH jogosult azonnali hatállyal felmondani az adatkérővel az összes életben lévő szerződést, valamint 5 évre megtagadni minden, az adatkérő által benyújtott biztonságos környezetbeli hozzáférésre vagy anonimizált mikroadat-kiadásra vonatkozó adatkérést, ha az adatkérő a szerződésben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget. Ezen túlmenően – amennyiben a jogsértés kárt is okozott – a KSH a polgári jog felelősségi szabályai szerint jogosult kárigényét érvényesíteni. Erre a Polgári Törvénykönyv, valamint az üzleti titok védelméről szóló törvény rendelkezései irányadók.
Bizonyos, az adatvédelmet, adatbiztonságot sértő magatartások társadalomra jelentett kiemelt veszélyességük miatt büntetőjogi következményekkel is járhatnak. A Büntető Törvénykönyv 219 §, 223. §, 267. §, 422-424. §§. kapcsolatba hozhatók statisztikai adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos visszaélésekkel.