Területi adatok

A területi statisztika területegységekhez, településekhez kötött adatokat szolgáltat a gazdasági, társadalmi és környezeti jelenségekről, folyamatokról, illetve közreműködik a területi lehatárolásokban. A területi statisztika célja, hogy területi részletességű adatok közreadásával biztosítsa a felhasználók tájékoztatását. Magában foglalja a régiók, vármegyék, járások, települések és a közigazgatási határoktól eltérő területegységek (pl. településen belüli georeferált adatok) helyzetének és fejlettségének részletes és átfogó statisztikáit. A területi statisztikai adatok alakulását negyedévente a Fókuszban a vármegyék, évente pedig a Területi statisztikai évkönyv és a TÉR-KÉP című kiadványainkban foglaljuk össze.

Ajánló

2024. november 3. a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusnak a napja

2023-ban a rekordszámú – 68 ezer – sportvadász mellett, közel 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon. Hazánk eddigi 50 legjobb gímszarvas-trófeájából 20-at Zala, 11-et Somogy, dámtrófeájából 15–15-öt Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében ejtettek el. A vadásztársaságok bérlelövésből és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek.

Népszámlálási atlasz, 2022

A népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletesség. Népszámlálási atlasz című kiadványunk a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek és diagramok segítségével nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A kiadvány 8 tematikus fejezete több mint 130 térképpel és ábrával segíti térben és időben nyomon követni az elmúlt időszak változásait.

Területi Statisztika, 2024. szeptember

A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent számában az időskorú német vándorok hazánkban előnyben részesített lakóhelyeiről, a szegedi vertikális lakóhelyi szegregációról, a vajdasági területi egyenlőtlenségek vállalkozásindítási hatásairól, a visegrádi országok társadalomtudományi publikációs teljesítményéről, a győri kkv-k működésének térbeli kiterjedéséről közlünk tanulmányokat.

Rekordközeli vízszintek a Dunán – Magyarország területének ötödét, településeinek egyharmadát veszélyeztetheti árvíz

A szeptember közepén Közép-Európára lecsapó Boris ciklon hatására nagy mennyiségű csapadék zúdult a régióra, aminek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás indult el. Hazánkban is rekordközeli vízállások alakultak ki, esetenként alig fél méterre megközelítve a 2013. évi legnagyobb vízmagasságokat. Magyarország területének ötödét, településeinek egyharmadát veszélyeztetheti árvíz, közülük több mint háromszáz magas kockázati besorolással rendelkezik.

Fókuszban a vármegyék, 2024. I. félév

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 II. negyedévében 21 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 23 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,0%-kal emelkedett. 2024 I. félévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 5,8%-kal gyorsult a természetes fogyás. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,8%-kal bővült.

Pécs város napja, szeptember 1.

1367. szeptember 1-jén írta alá V. Orbán pápa a pécsi egyetem alapítását engedélyező levelet, 1994 óta pedig szeptember 1. Pécs napja is (továbbá 2017 óta a magyar felsőoktatás napja). A 140 ezer lakosú város a Dunántúl legnagyobb, Magyarország 5. legnépesebb települése. A rendszerváltás után ipari létesítményeinek jelentős része megszűnt, azonban Pécs ma is kiemelkedő oktatási, kulturális és turisztikai központ.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Az állatkertek napja, augusztus 9.

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit az első magyar állatkert – a Fővárosi Állat- és Növénykert –, ennek emlékére szervezik meg évről évre az állatkertek napját ezen a napon. Az állatkertek ismeretterjesztő és környezettudatos szemléletformáló tevékenysége sok emberhez eljut, miközben természetvédő munkájuk hozzájárul a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez. A hazai állatkertek látogatószáma 2023-ban megközelítette a négymilliót, ami az ezredforduló utáni időszak harmadik legmagasabb értéke.

Budapest és a vármegyék gazdasági teljesítményének alakulása az ezredforduló óta – Eltérő fejlődési pályák

2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének csaknem felét Budapesten és a növekvő súlyú Pest vármegyében állították elő (előbbiben 37, utóbbiban 12%-át). De történt-e az ezredforduló óta a vármegyék gazdasági teljesítményében lényegi átrendeződés? Melyek voltak a legnagyobb fejlődést felmutató és a legkevésbé előrehaladó vármegyék? Megvalósult-e az egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagához viszonyított konvergencia az elmúlt több mint két évtizedben? Kiadványunkban erre keressük a választ.

Európai nemzeti parkok napja: Szavazz a természetre! – A természet mindannyiunk számára fontos

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) 1999-ben május 24-ét az európai nemzeti parkok napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1909-ben ezen a napon alakultak meg a kontinens első nemzeti parkjai Svédországban. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nemzeti parkok és az egyéb védett területek jelentőségére, és ezáltal minél szélesebb társadalmi támogatást kapjon a természetvédelem ügye.

A koronavírus-járvány hatásának vizsgálata a magyarországi funkcionális várostérségekben

A koronavírus-járvány negatív hatásai nem egységesen érintették az ország 19 funkcionális várostérségét. A járvány nyomán bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokba egy öt komponensből álló mutatócsoport nyújt betekintést, ok-okozati tényezők feltárása nélkül. A mutatók közül háromnál volt bizonyíthatóan negatív hatása a járványnak (múzeumlátogatók, vendégéjszakák és halálozások száma), kettőnél ez nem igazolható (álláskeresők száma, gazdasági erő).

Szent György napja, április 24.

A néphagyomány szerint Szent György napján, április 24-én veszi kezdetét az igazi tavasz. Ehhez az tavaszi pásztorünnephez kapcsolódóan hajtották ki az állatokat a téli szálláshelyeikről. A kihajtáshoz számos hiedelem és tradíció kapcsolódott, amelyekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát remélték biztosítani. Napjainkban hagyományőrző rendezvényeken elevenítik fel a szokásokat.

TÉR-KÉP, 2022 (Kiemelt térség: A Duna–Tisza közi Homokhátság) – Infografika

A Duna–Tisza közi Homokhátság Magyarország három vármegyéjének (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest) 117 települését magába foglaló térsége. A klímaváltozás hatásainak és az elsivatagosodás veszélyének kitett, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés szempontjából kiemelkedő terület. A napokban megjelent TÉR-KÉP, 2022-es kiadvány kiemelt térség fejezetének fókuszában a térszerkezetében is kettősséget hordozó (nagyvárosi agglomerációk és kiterjedt tanyás térségek) Homokhátság áll.

TÉR-KÉP, 2022

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

Frissült Magyarország Helységnévtára

Frissültek a Városrészek, településrészek című blokkban található, településen belüli lakás- és lakónépesség-adatok a 2022-es népszámlálás állapot alapján. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 150 évvel ezelőtt, 1873-ban jelent meg először, az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és gondozásában, nyomtatva ezt még 25 kiadás követte, az utolsó 2003-ban. Azóta a kiadvány online jelenik meg. A Helységnévtár Magyarország helységeinek név- és adattára, a mostani változat a 2023. január 1-ei közigazgatási állapotnak megfelelően tartalmazza az adatokat.

Területi statisztikai évkönyv, 2022

A kiadvány a vármegyék és a régiók főbb társadalmi-gazdasági mutatóit foglalja össze amellett, hogy bemutatja az Európai Unió régióinak néhány adatát is. Az idei évtől a kötet újdonságként egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket, pontosabb képet adva a vendégforgalomról. Budapesten, Veszprém és Zala vármegyében volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Nógrád vármegyében pedig a legalacsonyabb a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma.

Népszámlálási térképek

A Népszámlálási térképek alkalmazással tematikus térképek készíthetők Magyarország különböző területi szintjeire (régió, vármegye, járás, település). A 2022-es és 2011-es népszámlálási demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, nemzetiségi, vallás, lakás és egyéb adatok ábrázolására, illetve a területegységek kiválasztására számos beállítási és szűrési lehetőség áll rendelkezésre. Az előállított térképek és az adatok letölthetők, értelmezésüket módszertani információk segítik.

2022-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2022. évi adatokkal frissültek, így augusztus 31-től már elérhetők többek között a lakónépesség, népmozgalom, kórházak és az közúti közlekedési balesetek 2022-re vonatkozó település-, illetve kerületsoros adatai. Az érintett témakörök teljeskörű felsorolása az adatkörök kezdőoldalán látható.