Árak

Az árak alakulása a termelés és a fogyasztás mennyiségét, azok szerkezetét is befolyásolja. Az árstatisztikák jellemzően a forgalomba kerülő javak árának időbeli változását figyelik meg, de területi árindexek (pl. vásárlóerő-paritás) is léteznek. A fogyasztóiár-index a fogyasztói árak változását számszerűsíti, a termelőiár-indexek a termelők szemszögéből figyelik meg az árváltozást. Költség alapú árindexek is vannak (pl. mezőgazdaságra, munkaerőre), amelyek a termelési költségek időbeli alakulását mutatják. A külkereskedelmi árindexek a termékexport és -import áralakulásáról adnak információt. Az árak hosszabb, rövidebb időszakra vonatkozó változását a témakörben készült éves, illetve évközi elemzéseinkben mutatjuk be.

Ajánló

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

3,2%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, Fogyasztói árak, 2024. október

2024. októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1%-kal emelkedtek, ezen belül a járműüzemanyagok 0,8%-kal drágultak.

Az egy évvel korábbihoz képest 0,9%-kal növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 0,4%-kal csökkentek az ipari termelői árak, Ipari termelői árak, 2024. szeptember

2024. szeptemberben az ipari termelői árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 0,7%-kal mérséklődtek, az exportértékesítésé 1,7%-kal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,2, az exportértékesítési árak 0,6%-kal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,4%-kal kisebbek voltak.

Magyarország, 2024. I. félév – Élénkülő szolgáltató ágak

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb, szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar is hozzájárult, miközben az ipar teljesítménye csökkent. Nőtt a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek emelkedése is támogatott, miközben a fogyasztói árak növekedésének I. félévi üteme 3,7%-ra lassult. A munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatási arány, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Helyzetkép, 2023 - Árak

Az energia- és nyersanyagárak 2023. évi visszarendeződésének, valamint a forint I. félévi erősödésének eredményeként a termékimport olcsóbbá vált. Ennek hatására az ipari termelői árak emelkedésének üteme az előző évi kimagasló érték után 7,8%-ra mérséklődött, míg a mezőgazdasági termékek termelői ára – a szántóföldi növények kedvező terméshozamának is köszönhetően – 16%-kal csökkent. Az infláció a januári csúcsérték (25,7%) után hónapról hónapra fokozatosan lassult, éves átlagban 17,6%-kal nőttek a fogyasztói árak.

Húsvét 2024

A húsvéthoz számos szokás és hagyomány köthető. Az ünnep egyik szimbóluma a tojás, amelynek a családi összejöveteleken, az ajándékozás és a locsolkodás során is fontos szerepe van. Mások a húsvéti hosszú hétvégén inkább utaznak, ünnepi programokon vesznek részt, illetve aktívan pihennek az ország turisztikai szálláshelyein.

Helyzetkép, 2023 - Fogyasztói árak

A januárban még rekordmagas infláció 2023 folyamán hónapról hónapra csökkent, így éves átlagban 17,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. A kedvező tendencia elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői árak mérséklődő ütemű emelkedése, majd csökkenése révén lassult az élelmiszerek drágulása, az energiaárak normalizálódtak, a forint árfolyama erősödött, de szerepet játszott a keresletnek a fogyasztói szokások átalakulásával kapcsolatos visszaesése és a magas bázis hatása is.

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2023

A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16%-kal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28%-kal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12%-kal nőtt. A ráfordítási árak 1,1%-os mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5%-os csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10%-kal emelkedett. Az agrárolló értéke 85%-os volt.

Karácsony, 2023

Legelterjedtebb ünnepi népszokásaink közé tartozik szenteste karácsonyfát állítani. Az erre a célra termesztett fenyőfa értékesítése több száz hazai családi gazdaságnak biztosít jövedelmet. A piacokon is nő a forgalom, számos halféleség közül a busaszelet a legolcsóbb, a lazacfilé a legdrágább. Egyes országokban különlegesen ünnepelnek: Portugáliában túlvilági lakomát tartanak, Csehországban cipők jövendölnek, Venezuelában görkorcsolyával mennek misére, Svédországban szalmakecskéket készítenek, Ukrajnában műpókhálóval díszítik a karácsonyfát.

Magyarország számokban, 2022

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).