Belkereskedelem

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2025. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. A kiadvány célja, hogy az előzetes mutatók alapján minden kulcsfontosságú területen átfogó képet adjon az ország helyzetéről. Az idei zsebkönyvben a TEÁOR’08 mellett a TEÁOR’25 szerinti ágazati besorolás alapján is közöljük a gazdasági szervezetek számait, valamint a külkereskedelem témakörében az új módszertan szerinti adatokat is.

2026. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 10,6%-kal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 8,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6%-kal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,9%-kal nagyobb volt az előző havinál. 2026. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A hazai kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2025-ben 2,9%-kal haladta meg az előző évit: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,0%-kal nőtt az értékesítés volumene. 2025 júniusának végén a kiskereskedelmi üzletek száma 2,6%-kal, 2500-zal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az üzletek átlagos alapterülete 3,9%-kal emelkedett ebben az időszakban.

2025 IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 46 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélkülieké alig változott az egy évvel korábbihoz képest. 2025-ben a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,4%-kal emelkedett. A 7,1%-kal kevesebb születés és a 2,6%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 4,5%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások ipari termelésének volumene 3,1%-kal csökkent, az építőiparé 1,2%-kal növekedett. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 5,5%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 2,3%-kal bővült.

Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I–III. negyedévében 0,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és az építőipar növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont jelentősen tompította az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, illetve a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás. Mindemellett tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken pedig a külföldiek kereslete élénkült.

2024-ben az első gyermekük születésekor az édesanyák átlagosan 29 évesek voltak, több mint 4 évvel idősebbek, mint az ezredfordulón. Az elektromos meghajtású személygépkocsik állománya változatlanul dinamikusan bővült: 2024 végén 46%-kal nagyobb volt az előző év véginél, e járművek száma már tíz típus esetében meghaladta az 1500-at. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. Az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 7,3%-kal több volt, mint 2023-ban.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.