Külkereskedelem és fizetési mérleg

A külkereskedelem-statisztika két fő területből tevődik össze. A termékforgalmi statisztika a fizikailag létező termékeknek az országok közötti mozgásáról gyűjt adatokat, a szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika a jellemzően nem tárgyiasuló szolgáltatások (pl. turizmus, szállítás) nemzetközi forgalmát veszi számba. Bár a termelés nagyobbik részét a szolgáltatások jelentik, a külkereskedelmi forgalomnak mintegy négyötöde a termékekhez kötődik. A különbség az eltérő mértékű raktározhatóságból, szállíthatóságból adódik. A fizetési mérleg egy olyan statisztikai kimutatás, amely rendszerszerűen összefoglalja egy adott ország egy adott időszakra vonatkozó, külfölddel kapcsolatos gazdasági tranzakcióit. A külkereskedelmi folyamatok hosszabb időszakon keresztül történő alakulását a Helyzetkép a külkereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

1,2 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, Külkereskedelmi termékforgalom, 2024. szeptember (első becslés)

2024. szeptemberben az export euróban számított értéke 5,0%-kal, az importé 4,0%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 187 millió euróval romlott. A külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 15, míg az importoldalon 7,8%-kal magasabb volt az előző havinál.

Helyzetkép, 2023 - Világkereskedelem

A globális termék-külkereskedelmi forgalom értékben és volumenben is elmaradt 2023-ban az előző évitől, hasonló visszaesésre legutóbb 2020-ban volt példa. A globális szolgáltatásforgalom értéke ezzel szemben kismértékben meghaladta az egy évvel korábbit, ugyanakkor a növekedés üteme a megelőző két évinél jóval visszafogottabb volt. A termékek világkereskedelmében az ázsiai országok játszották a legfontosabb szerepet, a globális szolgáltatásforgalom legnagyobb része viszont Európához kötődött.

Magyarország, 2024. I. félév – Élénkülő szolgáltató ágak

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb, szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar is hozzájárult, miközben az ipar teljesítménye csökkent. Nőtt a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek emelkedése is támogatott, miközben a fogyasztói árak növekedésének I. félévi üteme 3,7%-ra lassult. A munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatási arány, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet a II. negyedévben 2,9 milliárd euró volt, Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2024. II. negyedév

2024 II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 5,5, importja 4,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,9 milliárd euró volt, 188 millió euróval több a 2023. II. negyedévinél. Az előző negyedévhez mérten az export értéke 12, az importé 7,6%-kal emelkedett, a többlet pedig 498 millió euróval magasabb volt.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Helyzetkép, 2023 - Külkereskedelem

Hazánk termékkivitelének volumene 2,5%-kal nőtt, a behozatalé 3,5%-kal mérséklődött 2023-ban. Részben az energiahordozók és nyersanyagok áresésével összefüggésben termék-külkereskedelmünk mérlege 7,1 ezer milliárd forinttal javult, és 3,5 ezer milliárd forintos aktívumot mutatott. A javulás és a többlet összege egyaránt rekordnagyságú volt. Szolgáltatás-külkereskedelmünkben 4,2 ezer milliárd forintos aktívum keletkezett, 690 milliárddal több, mint 2022-ben, a pozitív egyenleg itt is csúcsot döntött.

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2023

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

Világkereskedelem, 2022

A globális termék-külkereskedelem volumenben 2,7, folyó áron, euróban számítva 25%-kal nőtt 2022-ben az előző évhez képest. A folyamatokat leginkább az orosz–ukrán háború, a magas infláció és a jegybanki kamatemelések befolyásolták. A szolgáltatások világkereskedelme 9,3%-kal bővült, és már ennek a csoportnak a forgalma is meghaladta a járvány előtti szintet, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a turizmus élénkült, összefüggésben a járványügyi korlátozások enyhülésével.

Magyarország számokban, 2022

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).