Egészségügy, baleset

Az egészségi állapotot az életmódbeli tényezőkön kívül jelentősen befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer felkészültsége. Az egészségügyi statisztika adatokat szolgáltat a lakosság egészségi állapotáról, az egészségre legerősebb hatást gyakorló életmódbeli kockázatok jelenlétéről a népességben, a leggyakoribb betegségekről, és arról, hogy mennyit tesz a lakosság az egészségéért. Nyomon követi az ellátórendszer különböző szintjeinek működését biztosító tárgyi, személyi és anyagi feltételek változását. Az egészségügyi folyamatok és a balesetek alakulását a Magyarország című kiadványunkban mutatjuk be.

Ajánló

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Magyarország, 2024. I. félév – Élénkülő szolgáltató ágak

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb, szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar is hozzájárult, miközben az ipar teljesítménye csökkent. Nőtt a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek emelkedése is támogatott, miközben a fogyasztói árak növekedésének I. félévi üteme 3,7%-ra lassult. A munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatási arány, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

Fókuszban a vármegyék, 2024. I. félév

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 II. negyedévében 21 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 23 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,0%-kal emelkedett. 2024 I. félévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 5,8%-kal gyorsult a természetes fogyás. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,8%-kal bővült.

Alzheimer-világnap – szeptember 21.

Az Alzheimer-világnapot a Nemzetközi Alzheimer Társaság hirdette meg 1994-ben, hogy felhívja a figyelmet a betegség terjedésének gyorsulására, a nemzeti intézkedési programok szükségességére, valamint a betegséggel élők és családjaik életkörülményeinek javítására. Az Alzheimer-kór az időskori szellemi hanyatlás, a demencia leggyakoribb formája, napjainkban világszerte mintegy 55 millió ember szenved ebben a betegségben.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Helyzetkép, 2023 - Egészségügy

2023-ban a 16 éves és annál idősebb lakosság 46%-a számolt be krónikus betegségről, a felnőttek körében a magas vérnyomás és a gerincbántalmak voltak a leggyakoribb krónikus kórformák. Az egészségügyi dolgozók bére 10%-kal haladta meg az előző évit. A tízezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma egy év alatt 42-ről 44-re növekedett, ugyanakkor a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma 1998 óta csökken, 2023-ban 5601 fő volt.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2023 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)

Az ENSZ a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és a távolabbi múlt tendenciáit együttesen tekintve, Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

TÉR-KÉP, 2022

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2023. IV. negyedév

A balesetek száma 4,5, a balesetekben megsérült vagy elhunyt személyeké 2,7%-kal emelkedett 2023 IV. negyedévében az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A 3749 baleset során összesen 5003-an sérültek meg, közülük 145 fő vesztette életét. Az ittasan okozott balesetek száma jelentősen, 13%-kal csökkent. A 2023. év folyamán összesen 14 452 baleset történt a hazai utakon, ami 2,0%-kal kevesebb a 2022. évinél. Az ezekben elhunyt és megsérült személyek száma 4,3%-kal esett vissza.

Az AIDS világnapja, december 1.

Több mint négy évtizede jelent meg először az AIDS-betegség, majd ezután fedezték fel az azt okozó HIV-vírust. A járvány eddig világszerte 40,4 millió életet követelt, napjainban is jelentős globális közegészségügyi probléma. Hazánkban az első HIV-fertőzöttet 1985-ben, az első AIDS-beteget 1986-ban diagnosztizálták. A betegség gyógyíthatatlan, bár a kezelt betegek teljes életet élhetnek. A WHO kezdeményezésére 1988 óta december 1-je az AIDS világnapja. Az AIDS elleni küzdelem jelképe a piros szalag.

A cukorbetegség világnapja, november 14.

November 14. a cukorbetegség világnapja.A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és a WHO ajánlására szervezik meg a szövetség tagszervezetei világszerte 1991 óta. Ezen a napon született dr. Frederick Banting, aki száz évvel ezelőtt, 1923-ban dr. John McLeoddal megosztva orvosi Nobel-díjat kapott az inzulin felfedezéséért. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegségre és a kapcsolódó szövődményekre, valamint a megelőzésre és a kezelésre.

2022-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2022. évi adatokkal frissültek, így augusztus 31-től elérhetők többek között a háziorvosok, a kórházak, gyógyszertárak és a közúti közlekedési balesetek 2022-re vonatkozó település- és kerületsoros adatai, valamint a szakrendelések településsoros adatai.

Európai lakossági egészségfelmérések eredményei egy helyen

Az ötévente ismétlődő egészségfelmérések lehetővé teszik a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások nyomon követését, az egészségi állapot és az azt befolyásoló háttértényezők közötti összefüggések megismerését. A fokozott felhasználói érdeklődésre tekintettel a most közzétett táblagyűjteményünkben a legutóbbi 3 felmérés eredményeit – az adatok részletes feldolgozását követően – összehasonlítható módon, 11 témakörbe csoportosítva, módszertannal együtt tárjuk a nagyközönség elé.

Magyarország számokban, 2022

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).