Az időmérleg-felvétel célja, hogy a népesség időfelhasználásáról szolgáltasson adatokat. Célja, hogy segítse a családpolitika megalapozását; segítse a munkaidő szabályozását célzó politika kialakítását; szolgáltasson információkat az utazási célokról és módokról; nyújtson információkat a kulturális és szabadidős tevékenységek alakulásáról; segítse a nemzeti számlákkal kapcsolatos fejlesztési munkákat, ezen belül főleg a háztartások keretében végzett termeléssel kapcsolatban.
Az időmérleg-felvétel eszköze az időmérlegnapló, amely a nap 24 órája alatt végzett tevékenységeket, valamint az ezekre fordított időt tartalmazza. Az időfelhasználás, időmérleg alakulását az Időmérleg, 2009/2010. felvétel adatait is tartalmazó éves kiadványunkban mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A kereső- és termelőtevékenységre fordított átlagos idő
A mutató leírása
A 15–74 éves népesség kereső- és termelőtevékenységgel töltött napi átlagos időráfordítása percben meghatározva. Vagyis azt mutatja meg, hogy egy átlagos napon az adott korcsoportba tartozó személy hány percet fordított az adott tevékenységre.
Háztartási és ház körüli munkára fordított átlagos idő
A mutató leírása
A 15–74 éves népesség háztartási és ház körüli munkával töltött napi átlagos időráfordítása percben meghatározva. Azt mutatja meg, hogy egy átlagos napon az adott korcsoportba tartozó személy hány percet fordított az adott tevékenységre.
Gyermekek gondozására, ellátására fordított átlagos idő
A mutató leírása
A 15–74 éves népességnek a saját gyermekek gondozásával, nevelésével töltött napi átlagos időráfordítása percben meghatározva. Azt mutatja meg, hogy egy átlagos napon az adott korcsoportba tartozó személy hány percet fordított az adott tevékenységre.
A mutató a 15–74 éves népesség szabadidős tevékenységgel töltött napi átlagos időráfordítását fejezi ki percben meghatározva. Azt mutatja meg, hogy egy átlagos napon az adott korcsoportba tartozó személy hány percet fordított az adott tevékenységre.
Az adattár két fő részből áll. Az első rész a 2009/2010. évi időmérleg-felvétel részletes adatait tartalmazza a 10–84 éves népességre vonatkozóan – nem, településtípus, életkor, munkaerő-piaci státus, iskolai végzettség, háztartástípus szerinti részletezésben –, a 2009/2010. évi kérdőívnél alkalmazott tevékenységi bontás valamennyi (elemi) tevékenységével elszámolva. A kötet második részében találhatók az összehasonlító idősoros táblák. Ezek tevékenységi bontása kevésbé részletes, csak az összehasonlítható tevékenységeket tartalmazza, jellemzően az aggregált tevékenységek „ebből” tételeként.
Az időmérleg többek között a különböző társadalmi és demográfiai csoportok eltérő időfelhasználásának vizsgálatára szolgál. A Központi Statisztikai Hivatal 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között időmérleg felvételt hajtott végre a magánháztartásokban élő 10–84 éves népesség körében. A 2009/2010. évi időmérleg-felvétel adatai alapján készült animáció egy ezer fős mintanépesség egy átlagos napját mutatja be tevékenységek szerint.
Az időmérleg többek között a különböző társadalmi és demográfiai csoportok eltérő időfelhasználásának vizsgálatára szolgál. A 17 ország időmérleg-felvétel adatai alapján készült grafikon egy-egy ezer fős mintanépesség átlagos napját mutatja be tevékenységek szerint.
Magyarországon a legutolsó időmérleg-felvételre 2009/2010-ben került sor. Döntően ennek eredményeire támaszkodva, de más forrásokból származó információkkal is kiegészítve mutatjuk be azt, hogy a népesség különböző korú, munkaerő-piaci státusú, iskolai végzettségű rétegeinek a mindennapi munkájuk mellett mennyi szabadideje marad, és azt mivel töltik el Ezen belül részleteiben is megvizsgáljuk a két legemblematikusabb kulturális tevékenységet: a televíziózást, illetve az olvasást.
Az adattár két fő részből áll. Az első rész a 2009/2010. évi időmérleg-felvétel részletes adatait tartalmazza a 10–84 éves népességre vonatkozóan – nem, településtípus, életkor, munkaerő-piaci státus, iskolai végzettség, háztartástípus szerinti részletezésben –, a 2009/2010. évi kérdőívnél alkalmazott tevékenységi bontás valamennyi (elemi) tevékenységével elszámolva. A kötet második részében találhatók az összehasonlító idősoros táblák. Ezek tevékenységi bontása kevésbé részletes, csak az összehasonlítható tevékenységeket tartalmazza, jellemzően az aggregált tevékenységek „ebből” tételeként.
Az időmérleg többek között a különböző társadalmi és demográfiai csoportok eltérő időfelhasználásának vizsgálatára szolgál. A Központi Statisztikai Hivatal 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között időmérleg felvételt hajtott végre a magánháztartásokban élő 10–84 éves népesség körében. A 2009/2010. évi időmérleg-felvétel adatai alapján készült animáció egy ezer fős mintanépesség egy átlagos napját mutatja be tevékenységek szerint.
Az időmérleg többek között a különböző társadalmi és demográfiai csoportok eltérő időfelhasználásának vizsgálatára szolgál. A 17 ország időmérleg-felvétel adatai alapján készült grafikon egy-egy ezer fős mintanépesség átlagos napját mutatja be tevékenységek szerint.
Magyarországon a legutolsó időmérleg-felvételre 2009/2010-ben került sor. Döntően ennek eredményeire támaszkodva, de más forrásokból származó információkkal is kiegészítve mutatjuk be azt, hogy a népesség különböző korú, munkaerő-piaci státusú, iskolai végzettségű rétegeinek a mindennapi munkájuk mellett mennyi szabadideje marad, és azt mivel töltik el Ezen belül részleteiben is megvizsgáljuk a két legemblematikusabb kulturális tevékenységet: a televíziózást, illetve az olvasást.
Az adattár két fő részből áll. Az első rész a 2009/2010. évi időmérleg-felvétel részletes adatait tartalmazza a 10–84 éves népességre vonatkozóan – nem, településtípus, életkor, munkaerő-piaci státus, iskolai végzettség, háztartástípus szerinti részletezésben –, a 2009/2010. évi kérdőívnél alkalmazott tevékenységi bontás valamennyi (elemi) tevékenységével elszámolva. A kötet második részében találhatók az összehasonlító idősoros táblák. Ezek tevékenységi bontása kevésbé részletes, csak az összehasonlítható tevékenységeket tartalmazza, jellemzően az aggregált tevékenységek „ebből” tételeként.
