Előzetes adatok

2020-ban a KSH 234 ezer gazdaság termelési szerkezetéről és azok főbb jellemzőiről gyűjtött adatot. 2010 óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent.

A főként állattartással foglalkozó gazdaságok aránya folyamatosan mérséklődik. 2010-hez képest arányuk 46%-ról 25%-ra csökkent, ezzel ellentétben a főként növénytermesztéssel foglalkozók aránya közel ennyivel nőtt.

2020-ban a több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület legnagyobb része (82%) szántóterület volt.

A gyümölcstermesztésben az alma és az őszibarack területének aránya számottevően csökkent, a dió, a kajszi és a bodza részesedése nőtt.

A mezőgazdasági terület jelentős része az 5–300 hektárral rendelkező gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok használják.

A fiatal gazdálkodók által használt terület aránya a gyümölcsösök esetében a legmagasabb, a szőlőterületek esetében a legalacsonyabb.

2010-hez képest az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére emelkedett.

A felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkező, 40–64 év közötti irányítók nagyobb területű gazdaságokat vezettek (átlagosan 109 hektárt használtak).

A közel 2000 hektárnyi üvegház és fóliasátrak nagyobb része (60%-a) átlagos állapotú fóliaborítású sátor, illetve blokkfólia.

A fóliasátrak és az üvegházak együttes területének kétharmada nem rendelkezett fűtési lehetőséggel.

2020-ban a használt mezőgazdasági terület felét bérelték a gazdaságok, 45%-a pedig a gazdaságok saját tulajdona volt.

2010-hez képest a saját tulajdonú földterület aránya a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók esetében nőtt, míg az annál kisebb területek esetében csökkent.

Az egyes művelési ágak közül a szántó és a gyepterületek esetében nagyobb a bérelt területek aránya.

Földtulajdonhoz az egyéni gazdaságok juthatnak, közülük a fiatal gazdálkodók bérelnek nagyobb arányban területet. Az életkor előrehaladtával a saját tulajdonú területek aránya nő.

A bérelt terület átlagos nagysága 70 hektár volt a szántó, 36 hektár a gyep esetében.

2020-ban a szarvasmarhák állománya 31%-kal nagyobb, a többi főbb haszonállatfajé kisebb volt, mint 2010-ben.

A lúdállomány 38, a kacsaállomány 46%-kal volt kisebb, mint 2010-ben.

Az elmúlt évtizedben megfigyelhető volt a tehénállományon belül a húshasznú tehenek arányának folyamatos emelkedése. 2020-ban arányuk 44% volt a 2010-es 22%-hoz képest.

Az állatállomány mintegy felét (51%-át) olyan gazdaságokban tartották, amit legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező 40 és 64 év közöttiek irányítottak.

Az állattartó gazdaságok irányítói nagyobb arányban rendelkeznek szakirányú képzettséggel: 32%-uknak van legalább középfokú mezőgazdasági végzettsége a növénytermesztő gazdaságok irányítóinak 19%-os arányához képest.

A kérdőív adatainak előzetes feldolgozása alapján 2020-ban a 40 év alatti irányítók aránya 10% volt.

A gazdaságok irányítását tekintve 2010 óta megfigyelhető, hogy az irányítók életkora nőtt, a 65 év alatti gazdálkodók aránya 72%-ról 65%-ra csökkent.

A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33%-a nő.

A női irányítók körében alacsonyabb a mezőgazdasági képzettség előfordulása. 18%-uk rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, szemben a férfiak 31%-os arányával.

2020-ban a gazdaságirányítók fele gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó 40 éves vagy annál idősebb volt.

Pozitív változás, hogy 2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya.

A fiatalabb gazdaságirányítók nagyobb arányban rendelkeznek valamilyen szakirányú képzettséggel, mint az idősebb gazdálkodók.

A felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60%.

2020-ban több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem a gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott alkalmazott dolgozott a gazdaságokban.

A mezőgazdaságban dolgozó időszaki alkalmazottak esetében a nők aránya magasabb (46%), mint az állandó alkalmazottak között.

A gazdálkodók legnagyobb része nem tudja vagy még nem gondolkodott rajta, hogy mi történik a gazdaságával a következő években. Különösen érdekes, hogy ez a 65 év feletti gazdálkodók esetében is 51%.

Azok a gazdálkodók, akik már tervezik az irányítás átadását, leginkább a családon belül gondolják ezt.

A leggyakrabban a banki ügyintézéshez használtak számítógépet a gazdálkodók.

Mindegyik digitális eszköz használata a fiatalabb irányítók körében a legelterjedtebb.

A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó leggyakrabban használt eszköz a növényállapot-felmérés, a gazdaságok 5,3%-a végzi ezt saját eszközzel, vagy vesz igénybe ilyen szolgáltatást, illetve ezt tervezik legtöbben használni.

A legtöbb gazdálkodó azért nem használ precíziós eszközöket, mert úgy gondolja, hogy nincs rá szüksége a termelés során.

Az említések gyakorisága eltér a különböző korcsoportokban. A második helyen a fiatal gazdálkodók a digitális eszközök magas árát jelölték meg, míg a 40 éves és annál idősebb gazdálkodók a szükséges ismeretek hiányát.

Szaktanácsadót a gazdaságok 15%-a alkalmaz, a fiatalabb irányítók az átlagosnál gyakrabban (22%).

A magasabb mezőgazdasági képzettséggel nő a cégektől és szaktanácsadótól tájékozódó gazdák aránya.

A legkisebb gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (idetartozik pl. a disznóvágás) a legjelentősebb, míg a nagyobb gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka fordul elő leggyakrabban.

Az idősebb gazdaságirányítók nagyobb arányban foglalkoznak húsfeldolgozással, a fiatalabbaknál a szerződéses munka és az egyéb tevékenységek képviselnek nagyobb arányt.