2020-ban a tíz évvel korábbinál magasabb volt a gazdaságok irányítóinak átlagéletkora, 10%-uk 40 évesnél fiatalabb, és arányaiban többen rendelkeztek mezőgazdasági képzettséggel. Az egyéni gazdaságokban a gazdálkodó és az őt segítő családtagok által végzett munka mennyisége kissé csökkent, de így is meghaladta az összmunkaidő 80%-át. A hosszú távú jövőképpel rendelkező, főként fiatal gazdálkodók többsége a családon belül képzelte el gazdasága továbbélését, ha ő felhagyna a gazdálkodással.

Az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás adatai alapján 2020. június 1-jén 241 ezer gazdaság volt Magyarországon. Az agrárcenzus során a gazdaságok irányítóira vonatkozó alapadatokat (életkor, nem, mezőgazdasági képzettség, munkavégzésre fordított idő) minden gazdaság esetében felmértük. Ezenfelül egy úgynevezett modulfelmérés során egy jelentős – a gazdaságszerkezeti összeírásainknak megfelelő – méretű mintán egy sokkal részletesebb kérdőív segítségével felmértük a családi munkaerőre és az alkalmazottakra vonatkozó adatokat is.

Emelkedett a gazdaságok irányítóinak átlagéletkora

Az összes irányító átlagéletkora 57,9, a férfiaké 57,1, a nőké 59,6 év. 2010-ben a gazdaságok 28%-át irányította 65 éves és annál idősebb személy, 2020-ban már 35%-át. A gazdasági szervezetek esetében ez az arány 7%-ról 22%-ra, az egyéni gazdaságoknál 28%-ról 36%-ra növekedett.

A 60 és 69 év közötti irányítók adják az összes irányító 27%-át, de a 70–75 év közötti korosztály is 10%-ot képvisel. Az irányítók döntő többsége, 70%-a 45 és 74 év közötti, és mindössze 10%-uk nem töltötte még be a 40. életévét a felmérés évében.

Az összes irányító 71%-a férfi, a fiatalabb korosztályokban még nagyobb a férfi irányítók aránya.

Ha az életkor-kategórián belül az irányítók számát összevetjük a megfelelő korú lakosság számával, észrevehető, hogy az irányítók aránya a 70–74 éves korcsoportban a legmagasabb (5,2%), de a 60–64, illetve 65–69 évesek körében is meghaladja az 5%-ot. A férfilakosságon belül ugyanezekben a korcsoportokban 8% feletti az arány, illetve minden korosztályban lényegesen magasabb a nőkénél.

Megyei szinten vizsgálva az adatokat azt látjuk, hogy az irányítók átlagéletkora 56,5 és 59,2 év között van. Az átlagéletkor Békés megyében a legmagasabb (59,2 év), ugyanitt a legnagyobb a 65 éves és annál idősebb irányítók részaránya (39%) és legalacsonyabb a 40 év alattiaké (9%). A skála másik végén (ha Budapesttől eltekintünk) Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll, ahol az átlagéletkor 56,7 év, a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 31, a 40 év alattiaké 11%.

Egyre több a mezőgazdasági képzettséggel rendelkező gazdaságirányító

A gazdaságok irányítóinak körében jelentősen esett azoknak az aránya, akik mezőgazdasági képzettség nélkül, csak a tapasztalataikra támaszkodva vezetik a gazdaságot. Arányuk a 2010-ben megfigyelt 80%-ról 61%-ra csökkent, de közel 150 ezer gazdaságot továbbra is valódi mezőgazdasági képzettség nélkül irányítanak. A mezőgazdasági végzettséggel rendelkező irányítóknak nemcsak aránya, hanem abszolút száma is nőtt az elmúlt 10 év során.

A fent említett változások főként az egyéni gazdaságok körében mentek végbe. A gazdasági szervezetek körében a korábban tapasztalt folyamatos csökkenés után az elmúlt négy év során nőtt a képzettség nélküli irányítók aránya és száma.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb. Megfigyelhető, hogy minél idősebb az irányító, annál jellemzőbb, hogy csak tapasztalati úton szerzett tudása van, míg a fiatalabbak többsége rendelkezik valamilyen mezőgazdasági végzettséggel. 2010-ben a 65 éves és annál idősebb irányítók között még csak 12% volt a mezőgazdasági végzettséggel irányítók aránya, ez 2020-ra 28%-ra nőtt, ami feltehetően annak köszönhető, hogy a 10 év során az ebbe a korcsoportba lépő irányítók között már korábban is magasabb volt ez az arány. A fiatalabb generációk esetében minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül irányítók aránya az elmúlt 10 év során.

A férfiak 56, a nők 74%-a irányítja a gazdaságot mezőgazdasági képzettség nélkül. Felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel a férfiak 10, a nők 6%-a rendelkezik. Mindez azt is jelenti, hogy a férfiak körében jellemzőbb a felsőfokú képesítés megszerzése, mint a nőkében, így a felsőfokú képesítéssel rendelkező irányítók 81%-a férfi.

A standard termelési érték alapján felállított nagyságkategóriák szerint vizsgálva a gazdaságokat megállapítható, hogy az 500 000 euró feletti standard termelési értékkel rendelkező gazdaságoknál az irányítók 59%-a rendelkezik felsőfokú mezőgazdasági képesítéssel. Figyelemre méltó, hogy ebben a kategóriában is 13%-uk gazdálkodik szakmai képzettség nélkül, csak a tapasztalatai alapján. A felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek aránya a nagyságkategória csökkenésével egyre kisebb, a 4000 eurónál kisebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok között csak 4%.

A mezőgazdasági munka mennyisége 2010 óta folyamatosan csökken

2020-ban az összes mezőgazdasági munkára fordított munkaerő mintegy 244 ezer éves munkaerőegység (ÉME) volt, az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent, 2010-hez (350 ezer éves munkaerőegység) képest ez közel 30%-os visszaesést jelent. Az egyéni gazdaságok esetében ennél jelentősebb volt a csökkenés, esetükben 2013 óta folyamatos. A gazdasági szervezeteknél a növekvő tendenciát 2016 után visszaesés követte, 2020-ra ez az érték a 2010-es szintre mérséklődött. Az egyéni gazdaságok gazdasági szervezetekénél nagyobb arányú munkaerő-csökkenése következtében az előbbiek mezőgazdasági munkavégzésből való részesedése a 2010-es 77%-ról 2020-ra 67%-ra esett vissza.

Az összes mezőgazdasági munkából a legnagyobb részt továbbra is az egyéni gazdaságokban jelentkező családi munkaerő jelenti, azonban mind részesedése, mind mennyisége jelentősen csökkent (13%-kal, illetve 43%-kal) az elmúlt 10 év során. 2010-ben még az összes munkavégzés 70%-át jelentette a családi munkaerő, 2020-ban viszont már csak 56%-át.

A családi munkavégzésen belül 66% a gazdálkodó munkavégzése, további 15% a gazdálkodó házastársához, élettársához köthető. Azaz a tágabb család és a távolabbi rokonok, ismerősök alkalmi munkavégzése kevesebb mint ötödét teszi ki a családi munkavégzésnek.

Az egyéni gazdaságokban az összes munkaidő 84%-a családi munkavégzés, 16%-a kötődik az alkalmazottként foglalkoztatott személyekhez. A családi munkaerő aránya 2010-ben még több mint 90% volt, az alkalmazottak munkavégzésének csökkenése nem követte a családi munkaerőét, azaz az alkalmazottak munkavégzésének szerepe folyamatosan nő.

Minden életkor-kategóriában csökken a családi munkaerő létszáma, de míg 2010-ben az összes családi munkaerő 22%-a volt 65 év és annál idősebb, addig 2020-ban már 28%-a.

A mezőgazdasági munkát végző családtagok esetében mind a férfiak, mind a nők száma csökkenő tendenciát mutat, ezzel együtt a férfimunkaerő részaránya folyamatosan nő. 2010-ben a családi munkaerő 52%-a volt férfi, 2020-ban már 60%-a.

A 4000 euró standard termelési érték alatti gazdaságokban a családi munkaerő 93%-os arányt képvisel. A gazdaság méretének növekedésével ez folyamatosan csökken, a legmagasabb nagyságkategóriában – az 500 000 euró feletti standard termelési értékkel rendelkező gazdaságoknál – már csak 1%.

A legnagyobb kategóriába a gazdaságoknak kevesebb mint 1%-a tartozik, itt jelentkezik az összes munkavégzés 18 és az összes alkalmazotti munkavégzés 42%-a.

Az alkalmazottként elvégzett munkaidő háromnegyede a gazdasági szervezeteknél jelentkezik, ez az arány szinte változatlan volt az elmúlt 10 év során.

Az alkalmazási formákat tekintve jelentős a különbség az egyéni gazdaságok és a szervezetek között. Míg az egyéni gazdaságok körében az összes alkalmazotti munkavégzés 55%-át az állandó alkalmazottak jelentik – az összes munkavégzés 9%-át –, addig a gazdasági szervezetek esetében ez 85%. A nem a gazdaság által közvetlenül alkalmazott személyek munkavégzése egyik gazdálkodási formában sem jelentős.

Az összes gazdaságot figyelembe véve az egy gazdaságra jutó éves munkaerőegység éppen meghaladja az 1-et, a legkisebb – 4000 euró standard termelési érték alatti gazdaságoknál – ez az érték 0,4, az 500 000 euró feletti standard termelési értékkel rendelkező gazdaságoknál 22,6.

A munkaerő-felhasználás megoszlása megyénként

A megyék közül a legnagyobb munkaerőfelhasználás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében jelentkezett, az összes – éves munkaerőegységben kifejezett – mezőgazdasági munkavégzés 11–11%-a. Ez összhangban van azzal, hogy ebben a két megyében található az összes gazdaság 13, illetve 12%-a. A legkisebb munkaerő-felhasználás – párhuzamosan a legalacsonyabb gazdaságszámokkal – Nógrád és Komárom-Esztergom megyében és Budapesten volt.

A családi munkavégzés aránya Zala megyében a legmagasabb: 68%. Ezenkívül Pest, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében figyeltünk meg az összes munkaerőfelhasználás körülbelül kétharmadát kitevő családi munkaerőt. A skála másik végén Baranya megye helyezkedik el, ahol a családi munkaerő részaránya csak 47%.

Az egy gazdaságra jutó munkaerő-felhasználásban nincs jelentős különbség a megyék között: Budapesttől eltekintve a megyékben 0,9 és 1,3 közötti az éves munkaerőegység gazdaságonként. A legnagyobb átlagos munkaerővel Baranya megye gazdaságai rendelkeznek, és itt a legmagasabb az alkalmazottakra jutó átlagos érték is (0,7 éves munkaerőegység). A legnagyobb átlagos családi munkaerő Csongrád-Csanád megyére jellemző (0,8 éves munkaerőegység).

Generációváltás

A cenzus adataiból kiderül, hogy az egyéni gazdálkodók hogyan képzelik el a gazdaságuk, és saját maguk jövőjét.

Hány évig tervez még gazdálkodni?

• A megkérdezett gazdálkodók 45%-a nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. 18%-uk nyilatkozott úgy, hogy tervei szerint legfeljebb már csak 5 évig folytat gazdálkodást, és 26%-uk válaszolta, hogy még több mint 10 évet tervez gazdálkodni.
• A válaszadók 33%-a legfeljebb 5 évet képzel még el gazdálkodóként, és mindössze 47%-uk tervezi, hogy egy évtized után is gazdálkodni fog. Ennek egyik oka az, hogy a gazdálkodók átlagéletkora magas, és a fiatalabb gazdálkodók azok, akik általában hosszabb távra terveznek.
• A fiatalabb korosztályokban a válaszadási hajlandóság is általában magasabb volt, és a 40 év alatti korosztályban a választ adók közel háromnegyede hosszútávon tervez gazdálkodni. Ez azt is jelenti, hogy egynegyedük legfeljebb 5–10 éves távlatban képzeli el a gazdálkodást.

• A mezőgazdasági képzettség nélkül gazdálkodóknak 51%-a nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre, és a válaszadók 38%-a legfeljebb 5 évre tervez. Ezzel szemben a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezőknek csak 30%-a nem válaszolt, és a válaszadók 56%-a (az összes körükben megkérdezett 39%-a) több mint 10 évet tervez még.

• A standard termelési érték nagyságkategóriái szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy a legnagyobb, évi 500 000 eurónál nagyobb termelési értékkel rendelkező egyéni gazdaságok gazdálkodói körében volt a legmagasabb a válaszolási arány (71%), és körükben terveznek a legtöbben több mint 10 év után is még gazdálkodni (a valódi választ adók 70%-a).

Hogyan képzeli a gazdaság jövőjét?

• A megkérdezett gazdálkodók 55%-a nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A gazdaság jövőjére vonatkozó kérdésre – a saját jövőre vonatkozó előző kérdéssel pont ellentétes módon – az idősebb gazdálkodók válaszoltak nagyobb arányban, a 65 éves és annál idősebb gazdálkodók több mint fele valódi választ adott, szemben a 40 év alatti gazdálkodók 40%-os válaszolási arányával.
• Az összes megkérdezett gazdálkodó 38%-a – az összes választ adó 86%-a – nyilatkozott úgy, hogy családon belül képzeli el a gazdaságának továbbélését, miután ő felhagy a gazdálkodással.
• A 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozó gazdálkodóknak – azok között, akiknek már vannak terveik a gazdaságuk jövőjére nézve – négyötöde gondolja úgy, hogy családon belüli utód viszi majd tovább a gazdálkodást, a 40 év alatti gazdálkodóknál ugyanez az érték több mint 90%.

• Megfigyelhető, hogy minél tovább tervez valaki gazdálkodni, annál nagyobb arányban képzeli úgy, hogy a gazdaság a családban marad miután ő majd felhagy a gazdálkodással.
• Azok között, akik mindkét kérdésre válaszoltak, a 10 évnél tovább gazdálkodni tervezők 95%-a gondolja azt, hogy a gazdaság a családban marad, ezzel szemben a már csak legfeljebb 5 évig gazdálkodni tervezőknek csak a 66%-a gondolja, tervezi ugyanezt.  

További adatok, információk

Fogalmak

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu