A gazdaságok 18%-a, azaz 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban. Ezek a gazdaságok használták az ország teljes mezőgazdasági területének 70%-át, és tartották a teljes állatállomány 72%-át. Gazdaságtípus szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók, a vegyesnövény- és a szántóföldinövény-termesztők jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. A Vidékfejlesztési Programban történő részvétel a 40 évesnél fiatalabb és a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók körében volt magasabb arányú.

A legtöbb kifizetés a tárgyieszköz-beruházásokat támogatta

Az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás gazdaságszerkezeti adatait összevetettük a gazdaságok Vidékfejlesztési Programban történő részvételével. Az utóbbihoz a Magyar Államkincstár (MÁK) által működtetett Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) támogatási adatait használtuk fel. Azt a gazdaságot tekintettük vidékfejlesztési támogatásban részesülőnek, amelynek 2018. január 1. és 2020. december 31. között volt jóváhagyott támogatási kérelme a 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott intézkedések esetében, amelyek az alábbiak:

A vizsgált három évben összesen 508 milliárd forint összegű vidékfejlesztési támogatás került kifizetésre a fenti intézkedések keretében, a jelentőségüket mutatja, hogy a 2020-ban kifizetett összeg a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 6,7%-át, bruttó hozzáadott értékének pedig a 17%-át érte el. A Vidékfejlesztési Program jogcímeire folyósított összeg 2018 és 2020 között az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések 26%-át jelentette az alábbiak szerint:

• tárgyieszköz-beruházások támogatása: 200 milliárd forint,
• agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések: 155 milliárd forint,
• Natura 2000 területen gazdálkodók támogatása: 33 milliárd forint,
• ökológiai gazdálkodás támogatása: 29 milliárd forint,
• állatjóléti kifizetések összege 25 milliárd forint.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságoknál koncentrálódott a mezőgazdasági termelés

Az agrárcenzus és a MÁK támogatási adatbázisának összekapcsolásával nyert adatok alapján a 241 ezer meghatározott gazdaságküszöböt elérő gazdaság 18%-a, azaz 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban. Ez 57%-kal több, mint a 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás eredménye alapján a 2014. január 1. és 2016. december 31. között a felsorolt intézkedésekben részt vevő gazdaságok száma. A vidékfejlesztési támogatásban érintett gazdaságok aránya 8 százalékponttal volt alacsonyabb 2016-ban, ami azzal is magyarázható, hogy az intézkedések egy részénél a pályázatok beadása csak a 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírást követően kezdődött. A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70%-át, 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72%-át, ami 1,4 millió állategységetÁllategység: a különböző állatfajok, illetve kategóriák (kor, ivar) összehasonlítható összesítésének elvégzése érdekében alkalmazott egyenérték. Segítségével a teljes állatállomány összesíthető egy gazdaságra. Az állategység-számításba a szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, strucc, tyúk, pulyka, lúd, kacsa, egyéb baromfi és anyanyúl adatait kell figyelembe venni.^[1] jelent. Átlagosan 85 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtak és 90 állategységet tartottak. Ezzel szemben egy vidékfejlesztési támogatásban nem részesülő gazdaságra csak 8,3 hektár mezőgazdasági terület és 5,5 állategység jutott átlagosan. Ennek következtében a vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok átlagos standard termelési értéke (118 ezer euró) többszöröse a támogatásban nem részesülőkének (13 ezer euró). A mezőgazdaság teljes standard termelési értékének 67%-a a vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságoknál képződött, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44%-át használták fel.

A 2020. június 1-jén mezőgazdasági területet használó gazdaságok 19%-a részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018–2020-ban. Az 1200 hektárt vagy annál nagyobb területet használó gazdaságok 92%-a vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével egyre alacsonyabb, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók esetében 10% alatti.

Az állattartó gazdaságok 14%-a részesült vidékfejlesztési támogatásban. A 100 vagy annál több állategységet tartó gazdaságok 74%-a volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, míg az 5 állategységnél kevesebb állatot tartó gazdaságok ennél jóval kisebb arányban voltak kedvezményezettek.

A standard termelési érték 45%-a az 500 ezer euró vagy annál nagyobb termelési értékű gazdaságoknál jelent meg, 37%-uk részesült vidékfejlesztési támogatásban.

Gazdaságtípus szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók (28%), a vegyesnövény-termesztők (26%) és a szántóföldinövény-termesztők (24%) jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságoknak mindössze 3%-a részesült ilyen támogatásban, mivel az ebbe a csoportba tartozó sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatása nemzeti forrásból biztosított.

Annak ellenére, hogy a teljes mezőgazdasági munkamennyiség kevesebb mint fele köthető a vidékfejlesztési támogatásban részesült gazdaságokhoz, az alkalmazottként végzett munka 69%-a náluk jelentkezett 2020-ban. A gazdaságok 1%-a vállalt létszámbővítést a Vidékfejlesztési Program keretében, összesen 2400 fő állandó és időszaki alkalmazottat foglalkoztattak ennek eredményeként.

A fiatal és a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdálkodók körében magasabb a vidékfejlesztési támogatásban való részvétel

A fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a Vidékfejlesztési Programban, 24%-uk részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek a 14%-a. A támogatást kapó gazdaságok irányítóinak átlagos életkora 55,2 év, a támogatásban nem részesülőké 58,4 év volt.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok irányítói hosszabb távon terveznek a gazdaság vezetésével foglalkozni, 36%-uk 10 év múlva is szeretne gazdálkodni.

Az irányító mezőgazdasági végzettsége szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb (43%) a vidékfejlesztési támogatásban részesültek aránya. A mezőgazdasági végzettség szintjének csökkenésével mérséklődik a Vidékfejlesztési Programban történő részvételi arány.

A digitális és precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök használata elterjedtebb volt a vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok körében: 67%-uk használt digitális eszközt az általános ügyintézés és irodai munka esetében, és 29%-uk alkalmazott precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt. A nem támogatott gazdaságoknak mintegy harmada használt digitális eszközt, precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódót pedig mindössze a 8%-uk. A szaktanácsadás igénybevétele is jellemzőbb a vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságokra: 46%-uk alkalmaz ilyen szakembert, míg a támogatásban nem érintett gazdaságok csupán 8%-a.

Vas megyében volt a legmagasabb a vidékfejlesztési támogatásban részesült gazdaságok aránya

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt valamelyik intézkedésben.

Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80%-a vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott. A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok közül:

• a legtöbben (21 ezer gazdaság) a kockázatkezelésben voltak érintettek, azaz mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatást kaptak.
• Agrár-környezetvédelmi intézkedésben 12 ezer gazdaság vett részt.
• Natura 2000 mezőgazdasági és erdőgazdasági területen történő gazdálkodáshoz kompenzációs kifizetést közel 12 ezer gazdaság kapott.
• 6400 gazdaság jutott vidékfejlesztési támogatáshoz tárgyieszköz-beruházásra.
• Az ökológiai gazdálkodásra történő áttéréshez, illetve az ökológiai gazdálkodás fenntartásához mintegy 3400 gazdaság részesült támogatásban.
• A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatást több mint ezer gazdaság esetében hagyták jóvá.
• A szarvasmarhatartó gazdaságok közül a vizsgált 3 évben 510 részesült a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásból.

A gazdaságok összesen 0,6 millió hektárt vontak be agrár-környezetgazdálkodásba

Agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések keretében 11 400 gazdaság részesült agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben. A programban résztvevők a célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlettevékenységek elvégzését vállalják. A támogatás feltétele ezek betartása a kötelezettségvállalás ötéves időtartama alatt. Az előírások elsősorban az alábbi környezet- és természetvédelmi célokat szolgálják:

• ásványi eredetű trágyák/növényvédő szerek hatékonyabb kezelése, használatuk csökkentése,
• talajtakarás, talajművelési technikák, megóvó talajművelés, természetvédő mezőgazdálkodás,
• lecsapolások visszaszorítása, lápok kezelése, területi vízvisszatartás,
• magas természeti értékű szántó- és gyepterületek fenntartása (pl. kaszálási technikák, kézi élőmunka, tarló fennhagyása szántóföldeken), extenzív legeltetési gyakorlat bevezetése, szántóföldek gyepterületté alakítása,
• a vetésszerkezet változatosságának növelése,
• a biodiverzitás megőrzésének támogatása a mezőgazdaságban.

A kedvezményezett gazdaságok összesen 1,1 millió hektár mezőgazdasági területet használtak 2020. június 1-jén, ebből 0,6 millió hektárt vontak be agrár-környezetgazdálkodásba, mely területek aránya a szőlő művelési ágban (46%) és a gyümölcsösnél (41%) volt a legmagasabb.

A Natura 2000 gyepterületen gazdálkodók tartották a szarvasmarha- és juhállomány egyaránt 42%-át

A támogatás célja, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti földhasználati szabályok betartásából fakadó jövedelemkiesés, illetve többletkiadás kompenzálásával segítse a Natura 2000 gyepterületeken a biológiai sokféleség helyreállítását, megőrzését és javítását. Az előírások elsősorban a gyepfelszín védelmét, a gyepterületek károsításának megelőzését, valamint a gyepekhez kötődő élővilág megőrzését célozzák. Az előírások emellett kitérnek az inváziós növényfajok terjedésének és a műveléssel való felhagyás megelőzésére is.

2018 és 2020 között 9500 gazdaság részesült Natura 2000 gyeptámogatásban. A 2020. június 1-jén gyepet használó gazdaságok 17%-a gazdálkodott Natura 2000 gyepterületen. Ezek a gazdaságok használták akkor a teljes gyepterület 49%-át.

• A teljes szarvasmarha-állomány 42%-át olyan gazdaságok tartották, amelyek Natura 2000 gyepterületen gazdálkodtak, a biotartású szarvasmarha-állomány esetében ez az arány 68% volt.
• A teljes juhállomány 42, a biotartásúak 60%-a tartozott Natura 2000 kompenzációs kifizetésben részesült gazdaságokhoz.

A vegyes növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok részesültek legnagyobb arányban tárgyieszköz-beruházáshoz nyújtott támogatásban

Az intézkedések célja többek között az állattenyésztési ágazat fejlesztése, a kertészeti ágazat fejlesztése, kisméretű terménytárolók építése és energiahatékonyságuk javítása, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése.

Ennek megfelelően a vegyes növénytermesztéssel (6,5%), ültetvénytermesztéssel (5,5%), tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartásával (4,2%) foglakozó gazdaságok és a kertészetek (4,2%) részesültek nagyobb arányban tárgyieszköz-beruházáshoz nyújtott támogatásban.

Az állattartó telepeken keletkező trágya környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kezelését, tárolását és további hasznosítását segítő építési és technológiai beruházásokra is igényelhető támogatás. A beruházási támogatásban részesülő gazdaságok körében a mélyalmos rendszerben, a fedetlen hígtrágyatárolóban és a rácspadozat alatti aknában történő tárolási mód nagyobb arányban volt jellemző, mint a nem támogatott gazdaságoknál. A támogatott gazdaságok 36%-a mélyalmos rendszerben tárolta a gazdaságban keletkezett trágya legnagyobb részét.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének egyik célterülete az öntözött területek növelését célzó beruházások támogatása. A tárgyieszköz-beruházáshoz támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének 5%-a volt öntözhető. A támogatásban nem részesülő gazdaságok esetében ez az arány mintegy feleekkora, 2,6% volt.

Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásban részesülő gazdaságok irányítói átlagosan fiatalabbak és képzettebbek

Az intézkedés az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés esetén a konvencionális területek ökológiai művelés alá vonását, valamint az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását támogatja. 2018 és 2020 között 3400 gazdaság részesült a támogatásban, amit összesen 220 ezer hektár nagyságú területen hagytak jóvá. A teljes mezőgazdasági területen belül a gyep művelési ág esetében volt a legnagyobb a támogatásban érintett területek aránya (16%).

Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásban részesülő gazdaságok irányítóinak átlagos életkora 51,7 év volt, 6,2 évvel alacsonyabb, mint az összes gazdaság esetében. Az irányítók 32%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ami jelentősen meghaladta az összes gazdaságra vonatkozó 9%-os értéket.

A fiatal gazdák induló támogatásából részesülő gazdaságok több mint fele legalább 15 ezer eurós standard termelési értékkel rendelkezett

A fiatal gazdák induló támogatásából több mint ezer gazdaság részesült. A támogatottak olyan 18 és 40 év közötti termelők, akik mezőgazdasági szakismerettel rendelkeznek, és először kezdenek mezőgazdasági tevékenységbe. A támogatott gazdaságok a teljes mezőgazdasági terület 0,5%-át használták, és az összes állategység 0,5%-át tartották. Átlagosan 24 hektár nagyságú terület és 9 állategység jutott egy gazdaságra. A fiatal gazdák induló támogatásából részesülő gazdaságok 54%-a a 15 000 és 99 999 euró közötti standard termelési érték nagyságkategóriájába esett, és ebben a kategóriában jelent meg a fiatal gazdálkodók standard termelési értékének a 48%-a. Az összes gazdaságra vonatkozóan ez az arány jelentősen alacsonyabb volt, 17, illetve 21%.

A tejhasznú tehénállomány 75%-át a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásból részesülő gazdaságok tartották

Az intézkedés az általános állatvédelmi és állattartási kötelezettségeken túl vállalt többlet állatjóléti feltételek (állatsűrűségre, gondozói felügyeletre, fejési technológiára, preventív beavatkozásra, természetes körülmények biztosítására és takarmányozásra vonatkozó kötelezettségek) teljesítését támogatja. 2018 és 2020 között 510 gazdaság részesült a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásban. A 2020. június 1-jén szarvasmarhát tartó gazdaságok 3%-a, a tejelő tehenet tartó gazdaságok 8%-a volt érintett az intézkedésben.

• A támogatásban részesülő gazdaságok tartották a szarvasmarha-állomány 40, és a tejelőtehén-állomány 75%-át. Az összeírás adatai szerint a támogatásban részesülők fele rendelkezett szabad kijárású karámmal a tejhasznú tehenek számára. Az állatok átlagosan 7 hónapot töltöttek szabadtéri tartásban, legelőn. Az állatjóléti támogatásban részesülő gazdaságok szarvasmarhatartó épületeiben a tejhasznú tehenek számára biztosított férőhelyek 74%-a kötetlen, pihenőboxos tartási módra volt alkalmas. Az egyéb szarvasmarháknak biztosított kötetlen, pihenőboxos férőhelyek aránya is több mint 20%-kal meghaladta a támogatásban nem részesülőkét.
• A támogatásban nem részesülő gazdaságok körében kevesebb mint fele ekkora volt a tejhasznú tehenek számára biztosított, ilyen férőhelyek aránya.

Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatásából részesülő gazdaságok többsége ültetvénytermesztésre szakosodott

Az intézkedés célterületei a jégesőkár, a mezőgazdasági esőkár, a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása. A támogatásból részesülő gazdaságok 72%-a szakosodott ültetvénytermesztést folytat. Ezen gazdaságtípuson belül a gazdaságok 0,5%-a részesült ilyen támogatásban, és a teljes gyümölcsösterület 7%-a tartozott hozzájuk.

• Heves megyében a gyümölcsösterületek 19%-át azok a gazdaságok használták, amelyek részesültek az időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatásából.
• Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében volt még 10% feletti a támogatásban részt vevő gazdaságok gyümölcsöseinek az aránya.
• Baranya és Somogy megyében nem volt olyan gazdaság, amely az időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatásából részesült. Dél-Dunántúlon már 1991 óta működik talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer. Az országos lefedettséget nyújtó jégkármérséklő rendszer 2018. május 1-jén kezdte meg működését, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból elnyert támogatásból épített ki.

[1]:↑ Állategység: a különböző állatfajok, illetve kategóriák (kor, ivar) összehasonlítható összesítésének elvégzése érdekében alkalmazott egyenérték. Segítségével a teljes állatállomány összesíthető egy gazdaságra. Az állategység-számításba a szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, strucc, tyúk, pulyka, lúd, kacsa, egyéb baromfi és anyanyúl adatait kell figyelembe venni.

További adatok, információk

Fogalmak

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu