Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság - Történet és küldetés

Az MTA IX. Osztályának Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága a statisztikával, valamint a jövőkutatással foglalkozó kutatók, oktatók legmagasabb szintű tudományos testülete.

A Bizottság a két tudományág kutatásával, oktatásának kérdéseivel, más tudományokkal való kapcsolatával foglalkozik, és ezekkel kapcsolatosan képviseli a két tudományterület érdekeit az MTA szervezetében. Figyelemmel kíséri a két tudományág helyzetét, tudományos üléseket szervez, véleményt nyilvánít, állást foglal a tudomány szempontjából jelentős kérdésekben. Munkájában nagymértékben a statisztika területét illetően a Statisztikai Tudományos Albizottság, míg a jövőkutatást illetően a Jövőkutatási Tudományos Albizottság munkájára, javaslataira támaszkodik.

A 2011. év végén megalakult Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság az MTA szervezetében a korábban önállóan működő Statisztikai Bizottság és a Jövőkutatási Bizottság jogutódja.

2011 őszén az MTA döntött a tudományos bizottságok új rendszeréről, ami a bizottságok számának csökkentését, korábbi bizottságok összevonását jelentette. A döntésnek megfelelően az előző ciklusban önálló Statisztikai Bizottság és a Jövőkutatási Bizottság az új ciklusban összevontan Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság (SJTB) néven működhet 20 választott taggal. A 20 választott tagon kívül a Bizottságnak tagja még az MTA közgyűlésébe választott nem-doktor képviselő, valamint azok az akadémikusok, akik nyilatkozatuk szerint ehhez a Bizottsághoz kívánnak tartozni. A választásokra 2011 októberében került sor. Az MTA IX. Osztálya 2011. december 20-ára összehívta az SJTB alakuló ülését, ahol megválasztotta tisztségviselőit. A Bizottság úgy határozott, hogy egy-egy szakterületi albizottságot, és két funkcionális munkabizottságot hoz létre:

• Statisztikai Tudományos Albizottság (STAB)
• Jövőkutatási Tudományos Albizottság (JTAB)
• Oktatási Munkabizottság
• Nemzetközi Munkabizottság

Az SJTB választott tisztségviselőit, valamint a létrehozandó albizottságok nevét az MTA IX. Osztályának 2012. január 18-i osztályülése jóváhagyta, így az albizottságok és munkabizottságok megalakulhattak.

Az első három éves ciklus lezárultával 2014-ben választották meg második alkalommal az SJTB tagjait. Az elektronikus szavazáson történő választással, majd az alakuló ülésen jóváhagyott kooptációval összesen 22 tagot számláló bizottság két akadémikus taggal egészült ki. A második ciklus után tartott elektronikus szavazás és kooptáció eredményeként, – a 2017. december 11-i alakuló ülés és a IX. Osztály 2018. január 17-i osztályülésének jóváhagy döntésével – valamint a két akadémikus taggal kiegészülve összesen 26 taggal működik az SJTB.

A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága 1860 májusában alakult meg. A Központi Statisztikai Hivatal létrejöttével a bizottság feladata, szervezete is megváltozott, és 1872-től Közgazdasági és Statisztikai Bizottság, Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottság, illetve Statisztikai és Nemzetgazdasági Bizottság, majd 1901-től Nemzetgazdasági Bizottság névvel működött tovább 1945-ig. Hosszabb szünet után 1967 februárjában újra megalakult az MTA Statisztikai Bizottsága és 2011 végéig önállóan folytatta munkáját. A Bizottság 2010-ben ünnepelte alakulásának 150. évfordulóját. A Bizottság munkáját méltató, összefoglaló tanulmányok nemcsak az ünnepi rendezvény programját adták, hanem önálló kiadványban és a Statisztikai Szemle hasábjain is megjelentek ilyen munkák. A Bizottság történetéről bővebben az archívumban, valamint a 150 éves évforduló kiadványaiban olvashatunk.

A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban hozta létre a Jövőkutatási Bizottságot a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya keretében. Ezzel kifejezte a jövőkutatás önálló tudományágként való elismerését. A Jövőkutatási Bizottság célja, hogy fórumot teremtsen a jövővel tudományosan foglalkozó kutatók, oktatók alkotói közössége számára, és tevékenységével erősítse a jövőorientált gondolkodást, valamint a jövőért érzett közös felelősséget. A Bizottság interdiszciplináris bizottságként működik, tagjai a társadalom- és a természettudományok számos területét – a közgazdaság-, a jogi, a szociológiai, a műszaki, az agrár-, a biológiai, az orvosi és a politikatudományok – képviselik. Ez nyilvánvaló kifejeződése volt annak, hogy közel 10 év után a hazai tudományos közélet is elfogadta a jövőkutatást mint új tudományágat. A Bizottságnak a 2011. év végéig kifejtett tevékenységéről a dokumentumok között találhatók további információk.