Jövőkutatási Tudományos Albizottság - Történet és küldetés
A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban hozta létre a Jövőkutatási Bizottságot a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya keretében. Ezzel kifejezte a jövőkutatás önálló tudományágként való elismerését.
Az MTA IX. Osztályának Jövőkutatási Bizottsága a jövőkutatással tudományosan foglalkozó kutatók, oktatók legmagasabb szintű tudományos testülete, szakmai fóruma. Kapcsolatot tart más tudományágakkal, és képviseli a tudományág érdekeit az MTA szervezetében. Figyelemmel kíséri a tudományág helyzetét, a jövőkutatási műhelyek tudományos tevékenységét, tudományos üléseket szervez, véleményt nyilvánít, állást foglal a tudomány szempontjából jelentős kérdésekben. Kezdeményezi és szervezi a hazai jövőkutatási konferenciákat, kapcsolatot tart külföldi jövőkutatási szervezetekkel, és részt vesz a IX. Osztály tudományszervezői tevékenységében. Tevékenységével erősíti hazánkban a jövőorientált gondolkodást, s a jövőért érzett közös felelősség és együttgondolkodás talaján állva erősíti a jövőkutatók alkotói közösségét. Törekszik arra, hogy formálja a döntés-előkészítők és döntéshozók szemléletmódját.
A Bizottság a kezdetektől interdiszciplináris bizottságként működik, tagjai a társadalom- és a természettudományok számos területét – a közgazdaság-, a jogi, a szociológiai, a műszaki, az agrár-, a biológiai, az orvosi és a politikatudományok – területén jövőkutatási tevékenységet folytató szakemberek. Ez nyilvánvaló kifejeződése volt annak, hogy a hazai intézményesült jövőkutatás 1968. évi megalakulásától eltelt közel 10 év után a hazai tudományos közélet is elfogadta a jövőkutatást mint új tudományágat.
A Jövőkutatási Bizottság első elnöke Kovács Géza egyetemi tanár, a magyar jövőkutatás megalapítója volt 12 éven át (1976-1988 között). Abban az időben erősödött meg a hazai jövőkutatás. A Bizottság tudományos eszközökkel vizsgálta a Római Klub által kezdeményezett világmodelleket és azok tartalmát, s következtetéseket fogalmazott meg hazánk jövőjére vonatkozóan. A jövő lehetséges trendjeit/folyamatait és ebben az emberi tényező szerepét különböző szakterületeken tanulmányozta. Konkrét előrejelzések kidolgozásával (pl. magyar jövőkép körvonalazása az 1970-es években az ezredfordulóra) és különböző intézményekben készített előrejelzések megvitatásával is aktív szerepet vállalt az eltérő időtávú döntések tudományos megalapozásában. Két hazai konferencia rendezése esik erre az időszakra.
1988-tól a Bizottság elnöke Gidai Erzsébet egyetemi tanár volt, akinek nevéhez nemcsak újabb két hazai jövőkutatási konferencia sikeres megrendezése fűződik, hanem az 1987-ben megrendezett Európai Regionális Konferencia (témaköre: A jövő technikája és társadalmi hatásai) és a World Futures Studies Federation 1990-ben megrendezett 11. Jövőkutatási Világkonferenciája (témaköre: A jelenbeli döntések és a hosszú távú jövőképek kapcsolata) is.
1999-2005 között a Bizottság elnöke Besenyei Lajos egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora volt, aki nagy súlyt helyezett arra, hogy a hazai jövőkutatók és más tudományterületek tudósai – akik a jövő különböző aspektusaival foglalkoznak – évente egy-egy szélesebb tudományos fórumon eszmét cserélhessenek a jövő nagy kérdéseiről. Elemeztük a jövő Európájában formálódó magyar jövőképeket, a gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőtlenség kérdésköreit, a XXI. századi technika társadalmi hatásait, valamint a magyar jövőkutatás társadalmi szerepét.
2005 szeptemberétől 2011-ig a Bizottság elnöke Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. A Bizottságban megerősödött a közös kutatómunka. Elkészült a Magyar Tudomány jövőkutatási különszáma (2007/9. szám). Az MTA Elnökének, Vizi E. Szilveszternek – aki védnöke volt a 19. Jövőkutatási Világkonferenciának és a VI. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferenciának is – a felkérésére a Bizottság szakmai irányítása mellett elkészült a 2010-ben megjelent "Magyarország 2025" című tanulmánykötet. A Bizottság megalapításának 30. évfordulóján – 2006 októberében – megrendezte a VI. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferenciát, amelyen jövőkutatók és más tudományterületek képviselői társadalmi fejlődésünk problematikus területeit elemezték, és vizsgálták a jövőbeli változás lehetőségeit. 2008-ban – az intézményesült hazai jövőkutatás megalapításának 40. évfordulóján – megrendezte a VII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferenciát, amely az MTA IX. Osztály hivatalos rendezvénye volt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
2006-ban a Jövőkutatási Bizottság együttműködési szerződést kötött a Római Klub Magyar Tagozatával, segítve ezzel is a fiatalok intézményes bevonását a Bizottság tudományos munkájába. 2008-ban szándéknyilatkozatban jelentette be részvételi szándékát az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások témaköreiben a kölcsönös tájékoztatási, együttműködési, koordinációs tevékenységet elősegítő „VAHAVA Hálózat”-ban.
Az MTA szervezeti átalakítása keretében a Jövőkutatási Bizottság 2011 decemberében megszűnt önálló tudományos akadémiai bizottság lenni, és a Statisztikai Bizottsággal együtt megalakította az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságát. Ezen belül, a Jövőkutatási Tudományos Albizottság (JTAB) lett a jövőkutatással tudományosan foglalkozó kutatók műhelye.