–%

Infláció

–

A mutató leírása

A háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árainak átlagos változása az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztóiár-indexből 100-at kivonva megkapjuk a fogyasztói árak változását.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

GDP

–

A mutató leírása

A bruttó hazai termék az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. A GDP volumenének a változását az előző év azonos időszakához képest a kiigazítatlan adatok alapján mutatjuk be.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–millió fő

Továbbvezetett népesség

–

A mutató leírása

A tízévenként végrehajtott teljes körű népszámlálások átfogó képet mutatnak a népesség számáról, összetételéről. A népszámlálások közötti időszak évenkénti népességének meghatározásánál a kiindulópont az utolsó népszámlálás (jelenleg a 2022. október 1-jei népszámlálás) népességszáma, amelynek továbbszámításához 2000-ig a népmozgalmi statisztikából rendelkezésre álló természetes szaporodás, illetve fogyás adatait használtuk, 2001-től pedig a nemzetközi vándorlást is figyelembe vesszük.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Munkanélküliségi ráta

–

A mutató leírása

A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Foglalkoztatási ráta

–

A mutató leírása

A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Ipari termelés

–

A mutató leírása

Az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

TEÁOR'25

2025. január 1-jétől életbe lép az új Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, a TEÁOR’25.

TEÁOR átállással kapcsolatos tudnivalók

2024.12.02.

Szövegvizualizáció József Attila versei alapján

József Attila költészetét új megközelítésben jeleníti meg, a szavak erejét vizuális formában tárja fel a szövegvizualizációs szófelhő. Segítségével feltérképezhetők a verseiben rejlő kulcsszavak, motívumok, hangulatok és érzelmi ívek. A grafikus ábrázolások lehetőséget nyújtanak a költői világ mélyebb megértésére, és különleges élményt kínálnak az irodalom és a digitális művészet határterületein érdeklődők számára.
2025.04.11.

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást.
A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető.
Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Utolsó frissítés dátuma: 2025.04.11.

Debrecen város napja, április 11.

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.
2025.04.11.

Helyzetkép, 2024 – Nyugdíjak és egyéb ellátások

Nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 413 ezer fő részesült 2025 elején, a jogosultak 77%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők átlagosan 222 ezer forintot kaptak teljes ellátásként. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 242 ezer forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét.
2025.04.10.

KSH–ingatlan.com-lakbérindex, 2025. március

2025 márciusában országosan alapvetően stagnáltak (–0,1%), Budapesten nőttek (0,7%) a lakbérek az előző hónaphoz képest. A márciusi nominális lakbérindex országosan 116, a fővárosban 107, reálértelemben pedig 27, illetve 21%-kal múlta felül a 2015. évi bázist. Egy év alatt a nominális lakbérek 7–8, a reállakbérek 2–3%-kal növekedtek.
2025.04.10.

Helyzetkép 2024 – Nevelés és oktatás

Magyarországon 2024-ben 59,1 ezer gyermeket (az érintett korosztály közel 22%-át) írattak be valamelyik bölcsődetípusba, 6,0%-kal többet, mint 2023-ban. A 2024/2025-ös tanévben 1 millió 919 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben, ebből közel 1 millió 689 ezer fő, a 3–22 éves korosztály 88%-a nappali rendszerben tanul. Az előző tanévhez képest az oktatási intézményekben – az általános iskolák kivételével – nőtt a tanulók, hallgatók létszáma.
2025.04.07.

Munkaerőpiaci folyamatok, 2024. IV. negyedév

A foglalkoztatottak száma enyhén mérséklődött, a munkanélkülieké nem változott 2024 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A potenciális munkaerőtartalékba tartozók és az üres álláshelyek száma ugyancsak csökkent. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 687 ezer forint volt, kisebb mértékben – 11,9%-kal – nőtt, mint 2023 IV. negyedévében. A keresetek vásárlóereje egy év alatt 7,8%-kal emelkedett.
2025.04.07.

Megjelent a KSH Könyvtár áprilisi hírlevele

A Könyvtári Hírlap áprilisi száma a háború és a béke témakörét járja körül, különös tekintettel a modern konfliktusokra és azok globális hatásaira. Szakkönyvajánlóink olyan kiadványokat mutatnak be, amelyek a nők háborús szerepét, az információs technológia konfliktusokra gyakorolt hatását, valamint a vezetési stílusok nemek szerinti különbségeit elemzik. Szakcikkajánlóink a digitális háborús naplóktól a műholdak elleni fegyverek jogi szabályozásáig és a háborús veszteségek dokumentálásáig széles spektrumot ölelnek fel. Áprilisi programjaink kiállítással, előadásokkal és szakmai beszélgetésekkel várják az érdeklődőket.

2025.04.07.

Helyzetkép, 2024 – Fogyasztói árak

A fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,7%-kal nőttek az előző évhez viszonyítva, az áremelkedés üteme jelentősen csökkent a 25 éves csúcsot jelentő, 2023-as adathoz (17,6%) képest. A szolgáltatások drágulása volt legnagyobb hatással az inflációra, jelentős szerepet játszott továbbá az élelmiszerek árának emelkedése is, ugyanakkor a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbak lettek.
2025.04.04.

Gyorstájékoztatók

Összes

április 11	8,7%-kal visszaesett az ipari termelés Ipar, 2025. február (második becslés)
április 08	A fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket Fogyasztói árak, 2025. március
április 07	A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,3%-kal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,6%-kal mérséklődött Kiskereskedelem, 2025. február