A Központi Statisztikai Hivatal válasza a Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival című, a Válasz Online felületén 2025. április 2-án megjelent cikkben jelzett állításokra, 2025.04.03.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) működésében és az adatok feldolgozásában egyaránt a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el. A szegénységi adatok forrását képező EU-SILC-adatfelvétel eredményeit az Eurostat minden évben validálja, ezt követően saját adatbázisában publikálja. A statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan, pontosan kommunikálja az eredményeket. A szándékos manipuláció vádját a KSH visszautasítja.

A hivatal 2018-ban módszertani fejlesztést hajtott végre az EU-SILC-adatok feldolgozásában az adatminőség fejlesztése érdekében. Ennek részeként a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához egyedi szinten, közvetlenül a NAV és a MÁK adminisztratív kereseti adatai kerülnek felhasználásra. A jövedelem eloszlásában jelentkező kiugrások, illetve sűrűsödési pontok az adminisztratív adatforrásból származó kereseti adatoknál is megfigyelhetők a közfoglalkoztatási bér, a minimálbér, valamint a garantált bérminimum vonatkozásában.

Az EU-SILC-adatfelvétel jövedelemeloszlásában megfigyelhető kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával. A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években legfeljebb csak kismértékben tért el egymástól, ebből következően részben magyarázható a jövedelmeknek a szegénységi küszöb körüli torlódása. 2023-ban az ezzel kapcsolatos kutatói megkeresésre válaszul a hivatal jelezte, hogy – sok uniós tagállamhoz hasonlóan – a következő években a KSH végrehajtja az EU-SILC-állományok nagyrevízióját a 2022. évi népszámlálás adatainak segítségével. Az adatállományok 5 évre visszamenő, teljes körű revíziója folyamatban van, a hivatal az eredményeket 2025 II. félévében publikálja.

Ezen túlmenően 2023-ban a becslési eljárás további pontosítására és finomhangolására került sor, amelyet a nagyrevízió keretében visszamenőlegesen is alkalmazni fogunk. Ugyanakkor a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását.

Az EU-SILC-adatfelvétel egy mintavételes felmérés, a válaszadók önbevallás alapján szolgáltatják az adatokat. A mintavételes felvételek sajátja, hogy a becslésekhez meghatározott mintavételi hiba tartozik.

A cikkben leírtakkal ellentétben 2017 és 2022 között a relatív jövedelmi szegénységi arány értéke nem mutatott jelentős különbségeket, 12,8 és 12,1% között mozgott. Az egyes évek adatai közti változás a mintavételi hibahatáron belül (kb. +/– 1,5 százalékpont) volt.

A létminimummal kapcsolatos felvetésekre a KSH az elmúlt években már reagált. 2016-ban a hivatal sajtóközleményt adott ki, amelyben tájékoztatta a felhasználókat arról, hogy a szegénység mérésére onnantól kezdődően kizárólag – megegyezően az EU-tagországok gyakorlatával – a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés komplex mutatót használja. Emellett a hivatal honlapján megjelent egy tanulmány is, amely a létminimum-számítás megújításáról szólt.

Az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan a kutatószobában a kutatók biztonságos, zárt helyiségben érhetik el a kutatásra előkészített, közvetlen azonosításra alkalmatlan adatokat tartalmazó állományokat, a statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett. A vonatkozó szabályokról a KSH honlapján nyilvánosan elérhető a kutatói tájékoztató:

https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/adatigenyles/ksh_kutatoi_tajekoztato.pdf

A hivatal a kutatónak a kutatószobában előállított eredményeket adatvédelmi ellenőrzést követően adja át, annak szakmai tartalmát nem vizsgálja, nem validálja. Az adatvédelmi ellenőrzés célja kizárólag az egyedi adatok védelme. Ezek a szabályok szintén az Eurostat ajánlásait, nemzetközi gyakorlatát követik, amelyek alapján a kutatószoba fennállása alatt számos kutató több száz kutatást végzett el és használta fel publikációjában az eredményeket. A cikkben említett esetben a KSH az előbbieknek megfelelően járt el, azaz a kutató által előállított eredmények adatvédelmi vizsgálata során a kutatót tájékoztatta arról, milyen módon juthat hozzá az adatokhoz, azonban a kutató a többszöri tájékoztatás ellenére sem reagált, igényét a továbbiakban nem jelezte a hivatal felé.

Az áltudományos cikkben szereplő állítások ellenére a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is hisz és elkötelezett az adatok valódi tudományos célú hasznosításának támogatásában, és változatlanul nyitott a kutatókkal folytatott szakmai párbeszédre, együttműködésre.

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu