EKOP-2.A.2 - Társadalmi fenntarthatóság

 

 

A KSH szempontjából releváns tevékenységeit meghatározó jogszabályok listája, jogszabályok közérthető magyarázata, közérthető magyarázat jogszabályokhoz

 

 

Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK Rendelete (2009. március 11.)

 

Az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/ EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről. A 223/2009/EK Rendelet (gyakorlatilag az Európai Unió statisztikai törvénye) a statisztikai tevékenységet az Európai unió szintjén szabályozza, meghatározva az európai statisztikai rendszert, annak szereplőit, valamint adatvédelemre vonatkozó szabályokat is tartalmaz.

 

A 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

 

A statisztikai tevékenység, statisztikai adatgyűjtés alapjogszabálya, meghatározza a statisztikai adatgyűjtések és kapcsolódó statisztikai tevékenységek szabályait.

Rendelkezik a hivatalos statisztikai szolgálatról a Központi Statisztikai Hivatal jogállásáról, a statisztikai adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokról, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról. Meghatározza a törvényi felhatalmazás alapján végrehajtandó népmozgalmi statisztikai adatgyűjtéseket.

Adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Ezeken túlmenően viszonylag új rendelkezés a törvény 9/A és 9/B §-a. Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adat közlése, valamint késedelmes adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/A. §-a, illetve a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján - közigazgatási bírság kiszabását vonhatja maga után. A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.

 

A 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról

 

A törvényi rendelkezések részletszabályait tartalmazza.

Ezen túlmenően az ELEKTRA rendszeren keresztül történő adatszolgáltatás részletes feltételeit a rendelet 7/A §-a határozza meg. A Korm. rendelet rögzíti, hogy a KSH az adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus teljesítéséhez informatikai rendszert működtet. Ez az ELEKTRA rendszer. Az ELEKTRA rendszer használatához a kijelölt adatszolgáltatóknak regisztrálniuk kell magukat. Az adatszolgáltató maga helyett adatbenyújtót is megbízhat az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével, ezért ezt a lehetőséget is tudja kezelni az ELEKTRA rendszer.

Az ELEKTRA rendszer információ- és adatbiztonsági követelményeknek megfelel. Az ELEKTRA rendszer működésével kapcsolatban adatszolgáltatói rendszert üzemeltet.

 

A 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről (OSAP)

 

A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak, illetve az Szja tv. 3. §-ának 18. pontja alapján mezőgazdasági őstermelőnek minősülő személyekre, valamint a nem üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató természetes személyekre azok gazdasági tevékenységére vonatkozóan.

Az OSAP felépítése, általános jellemzői

2010. január 1-től teljesen új Korm. rendelet 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet rendeli el az OSAP-ot.

Felépítése

Kormányrendelet szövege, 1-15. mellékletek (a hivatalos statisztikai szolgálat adatgyűjtéseit és adatátvételeit, valamint az adatkörök megnevezését tartalmazzák), 16. melléklet (az adatgyűjtésekhez és adatátvételekhez kötődő Európai uniós jogi aktusokat tartalmazza).

Általános jellemzői

Az alaprendelet nem csak egy évre szól, évente módosul, mert a KSH és a hivatalos statisztikai szolgálat szervei minden évben felülvizsgálják az OSAP-ot. Hazai és nemzetközi elvárás az adtagyűjtések összevonása, az adatszolgáltatói tehercsökkentés érdekében, illetve kiváltásuk adminisztratív adatforrásokból, egyéb nyilvántartásokból.

Az OSAP kormányrendelet módosításokkal egybeszerkesztett új mellékletekkel kerül elrendelésre, a jobb áttekinthetőség érdekében. Az adatgyűjtések és adatátvételek kérdőívei nem képezik a kormányrendelet részét, azokat az elrendelő szervek saját honlapjukon jelentetik meg.

Az ELEKTRA rendszerrel kapcsolatban az OSAP is tartalmaz szabályokat, nevezetesen, az OSAP rendelet kimondja, hogy az adatszolgáltatást kötelező jelleggel az ELEKTRA rendszeren keresztül kell teljesíteni olyan adatgyűjtések tekintetében, amelyek a kormányrendelet mellékletében külön megjelöléssel szerepelnek, úgy, mint az ELEKTRA körbe tartozó adatgyűjtések

 

Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe (Code of Practice, Gyakorlati Kódex)

 

Az európai statisztikai rendszer intézményei (Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok, a statisztikai rendszerhez tartozó más intézmények) számára határoz meg 15 követendő elvet. Az elveket három terület köré csoportosítva a Gyakorlati Kódexet három fejezetre tagolták.

 

Az európai statisztika gyakorlati kódexének szerkezete

Intézményi környezet	Statisztikai eljárások	Statisztikai termékek
1. Szakmai függetlenség	7. Megalapozott módszertan	11. Relevancia
2. Felhatalmazás adatgyűjtésre	8. Megfelelő statisztikai eljárások	12. Pontosság és megbízhatóság
3. Megfelelő erőforrások	9. Az adatszolgáltatók terheinek csökkentése	13. Gyorsaság/időszerűség és pontosság
4. A minőség iránti elkötelezettség	10. Költséghatékonyság	14. Koherencia és összehasonlíthatóság
5. A statisztikai adatok bizalmas kezelése (adatvédelem)		15. Hozzáférhetőség és érthetőség
6. Pártatlanság és objektivitás

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)

 

Tekintettel arra, hogy a KSH adatkezeléssel (is) foglalkozik, így tevékenységére vonatkozik az Infotv. is. A törvény az adatokra vonatkozó szabály tekintetében két nagy részre bontható. Az egyik rész a személyes adatok védelmével, míg a másik nagy rész a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozik.

A törvény meghatározza a vonatkozó fogalmakat, úgy, mint személyes, különleges adat, közérdekű adat, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos fogalmakat is megadja. Rögzíti az adatkezelés jogalapját a személyes adatok esetén, a célhoz kötöttséget, az adatkezelés korlátait, az adatbiztonság követelményét. Az Infotv. külön rendelkezést szentel a személyes adatok statisztikai célra történő felhasználása szabályának. A törvény kimondja, hogy „a kötelező adatkezelés keretében kezelt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti és törvényben meghatározottak szerint kezelheti. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.”

A közérdekű adatok fejezet pedig rögzíti, hogy mi minősül közérdekű adatnak, illetve, a közérdekű adat megismerésének rendjét is szabályozza.

 

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény

 

A modern állam, és annak minden szervezete és polgára kiszolgáltatottá vált a számítógépekből, kommunikációs eszközökből és automata rendszerekből álló bonyolult, többszörösen összetett információs infrastruktúrának. Az elektronikus információs rendszerek nélkülözhetetlenné váltak a társadalom egésze számára, mert az állam működése, a különböző szolgáltatások megvalósítása és igénybevétele elképzelhetetlen ezen rendszerek nélkül. Már önmagukban ezeknek az információs rendszereknek a kiesése is katasztrófahelyzetet idézhet elő. Információs rendszereink és hálózataink - azok közül is elsősorban azok, amelyek működése elengedhetetlen a társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez - egyre gyakrabban szembesülnek az igen sokféle forrásból származó biztonsági fenyegetéssel.

A személyi hatálya alá tartoznak többek között a nemzeti adatvagyont kezelő szervezetek, így a KSH is. A jogszabály meghatározza az alapvető elektronikus információbiztonsági követelményeket, az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, a KSH-nak az elektronikus információs rendszereik védelmét biztosító kötelezettségeit.