Statisztikai Szemle – Szerzőinknek

Formai változások – A Statisztikai Szemle szerzőinek figyelmébe!

A Statisztikai Szemle formailag megújult, ezért közzétesszük régi és leendő szerzőink számára a kéziratok befogadásával kapcsolatos új információkat.

Milyen témájú tanulmányokat, cikkeket publikálunk a folyóiratban?

Továbbra is szívesen fogadunk minden írást a legtágabban értelmezett statisztika tárgykörében, alkalmazott, elméleti, módszertani és történeti statisztikai témakörökben. A hagyományok szerint folyóiratunk elsősorban gazdaság- és társadalomstatisztikai elemzéseket, módszertani és történeti tanulmányokat publikál, ugyanakkor nyitott minden olyan tudományterület előtt is, ahol statisztikai módszereket alkalmaznak. Különösen fontosnak tartjuk:

a statisztikai, ökonometriai modellezést,
a matematikai statisztikai alkalmazásokat, a statisztikai informatikát,
valamint azokat a tudományterületeket, ahol a statisztika magas szintű alkalmazása jelenleg is folyik (biztosításstatisztika, piac- és közvélemény-kutatás, pszichológia, orvostudomány stb.), de művelőik az eddigiekben kevéssé kapcsolódtak be munkánkba. Örülnénk, ha ezen tudományterületek szakemberei felismernék folyóiratunk átfogó statisztikai szemléletét, és más szakmai fórumok mellett bennünket is megkeresnének érdekesebb alkalmazásaikkal.

Hová kell küldeni a tanulmányok, cikkek kéziratait?

A szerkesztőség a kéziratokat a statszemle@ksh.hu és a Tamas.Dusek@ksh.hu e-mail-címen fogadja.

A kézirat szerkesztésekor milyen formai elvárásokra kell figyelni?

Formátum

A kézirat Microsoft Word (doc, docx) vagy arra konvertálható formátumban, 12-es betűméretet, Times New Roman betűtípust és normál sortávot használva legyen szerkesztve!

Terjedelem

Folyóiratunkban terjedelmi korlát nincs. A tanulmányok átlagos hossza 1 szerzői ív (kb. 16 nyomtatott A4-es oldal, 40 000 leütés). Ennél rövidebb írásokat is elfogadunk, de előfordulhat, hogy azokat nem a Tanulmányok, hanem a Műhely vagy a Fórum rovatban jelentetjük meg. Amennyiben a dolgozat az 1 ív terjedelmet jelentősen meghaladja, de mondanivalóját érdekesnek, fontosnak találjuk, az írást két részletben közöljük.

Szerkezet

A tanulmányok kötelező kellékei: cím magyarul és angolul; szerző(k) adatai (név, munkahely, beosztás, e-mail-cím); egy rövid (10–15 sornál nem hosszabb) összefoglaló magyarul és angolul; maximum 3 tárgyszó magyarul és angolul; szöveges rész (jellemzően bevezető, módszerek/eljárás, eredmények, tárgyalás/következtetések, melyek szerkezetére vonatkozóan nincs egységes követelmény, ugyanis az függ a tanulmány műfajától és témájától); esetleg függelék vagy online melléklet; irodalomjegyzék. (Javasoljuk, hogy a szerkezet tekintetében tanulmányozzák a folyóirat korábbi számait.)

Egyéb követelmények

Fejezetcímek: A kézirat szerkezete legyen áttekinthető, a szövegközi címek szintje háromnál ne legyen több (1. fejezetcím, 1.1. alfejezetcím, 1.1.1. szakaszcím), sorszámozásuk a decimális rendszer szerint legyen folyamatos!

Képletek: Az előforduló képletek lehetőleg MathType egyenletszerkesztőben készüljenek! Kérjük, hogy a képletekre a megfelelő képletsor végén, folyamatos számozással (/1/, /2/ stb.) hivatkozzanak! A képletekben a változókat dőlt, a vektorokat és a mátrixokat félkövér, álló betűkkel jelöljék!

(Például )

Táblázatok és ábrák: A szövegbe ágyazott illusztrációk számozása legyen folyamatos! A táblázatok és az ábrák címét kérjük angolul is megadni. Ne feledkezzenek meg a vonatkozási időszak feltüntetéséről, valamint a táblázatok/ábrák alatt a forrás(ok) megadásáról (Forrás: …)! A táblázatok/ábrák alá megjegyzést is beszúrhatnak (Megjegyzés. …). A túlságosan nagy méretű táblázatok alkalmazását – amennyiben a mondanivaló engedi – szíveskedjenek kerülni. Arra azonban lehetőséget biztosítunk, hogy a nagy méretű táblázatokat háttér-információként, mellékletben online hozzáférhetővé tegyék. Az ábrák elkészítésénél kérjük, vegyék figyelembe, hogy azokat az esetek többségében szürke árnyalatos formában fogjuk közzétenni, illetve megjelenésüket a szerkesztés és a tördelés során bizonyos mértékben egységesítjük, méretüket módosítjuk. Ennek érdekében az ábrákat szerkeszthető (pl. xls, xlsx, ai, eps) formátumban küldjék el! Az ai vagy eps kiterjesztésű ábrákhoz az adott alkalmazásban elkészült eredeti ábrát kell exportálni. Az ábrákon a tengelyfeliratokat (mértékegység) is tüntessék fel!

Zárójelek hierarchiája: kerek ( ), szögletes [ ], kapcsos { }.

Idézőjelek hierarchiája: „macskaköröm”, »lúdláb«, ’félidézőjel’.

Idézetek: Másoktól kölcsönzött gondolatokra szó szerint, idézőjelet használva hivatkozzanak, minden esetben oldalszámmal megadva az idézet forrását (KSH, 2018, 35. old.)! Ha az idézetet bármivel kiegészítik, akkor azt szögletes zárójellel jelöljék, csakúgy, mint az idézetben talált hibát [sic!]! Az idézetből kihagyott részre három pont, a hosszabb kihagyásra szögletes zárójelbe tett három pont […] utal.

Lábjegyzetek: Kérjük, hogy a szöveghez írt jegyzeteket lábjegyzetbe tegyék, és ne a szöveges rész végére, végjegyzetként! A túlzottan sok lábjegyzet megtöri, ennélfogva áttekinthetetlenné, nehezen érthetővé teszi a főszöveg gondolatmenetét, kérjük, erre legyenek tekintettel.

Függelék: A hosszabb magyarázatokat, kiegészítéseket, módszertani utalásokat, az anyag megértéséhez szükséges részletes definíciókat stb. függelék formájában közölhetik. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a mondanivaló jobb átadása, az olvasók hatékonyabb tájékoztatása érdekében a fontos információk jó részét lehetőleg ne a függelékbe tegyék.

Szakirodalmi hivatkozások: A szövegközi szakirodalmi hivatkozás a szerző (dőlt betűs) nevével és a megjelenés (dőlt betűs) évszámával történik (Kovács, 2003), azonos évben kiadott több publikáció esetén a, b, c, kiegészítéssel (Éltető–Frigyes, 1968; Fellegi, 2001a, 2001b). Amennyiben (pl. intézeti, hivatali kiadványok esetén) a hivatkozásnak nincs szerzője, akkor azt kiadóval és évszámmal azonosítsák (KSH, 2019)! Háromnál több szerző esetén szövegközben csak az első szerző családnevére hivatkozzanak, és azt „et al.” jelöléssel egészítsék ki (Virág et al., 2013)! Az internetes hivatkozásokat teljes részletezettséggel adják meg (például https://ec.europa.eu/eurostat/web/ess/-/eurona-new-issue-now-available)!
Az irodalomjegyzék lehetőleg ne tartalmazzon mezőkódokat, valamint összeállításakor a forrásokat ábécérendben sorolják fel, (amennyiben van) megadva az azok digitális egyedi azonosítóját (DOI-ját) tartalmazó linket is (https://doi.org/10.xxxx/xxx)! Kérjük, külön szíveskedjenek feltüntetni az internetes (szerző nélküli, csak online elérhetőséggel rendelkező) forrásokat!

Példák a különböző típusú irodalmi hivatkozások formátumára:

Folyóiratok:
Balatoni A. (2014): SZIGMA: a hazai gazdaságra fejlesztett egyidejű és előidejű indikátorrendszer. Statisztikai Szemle, 92(2), 109–138.
Kincses Á. – Bóday P. – Lengyel Gy. – Valkó G. (2012): Egyéni gazdaságok tipizálása a mezőgazdaságban a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai alapján. Statisztikai Szemle, 90(10), 925–942.
Acemoglu, D. – Ozdaglar, A. – Tahbaz-Salehi, A. (2017): Microeconomic origins of macroeconomic tail risks. American Economic Review, 107(1), 54–108. http://dx.doi.org/10.1257/aer.20151086
Groves, R. M. (2011): Three eras of survey research. Public Opinion Quarterly, 75(5), 861–871. https://doi.org/10.1093/poq/nfr057

Kötetek, kötetfejezetek:
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2019): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2018. Budapest.
Rózsa D. (főszerk.) (2014): Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. KSH Könyvtár. Budapest.
Theil, H. (2001): Principles of Econometrics. Wiley and Sons, Inc. New York.
Ben-Zvi, D. – Makar, K. – Garfield, J. (eds.) (2018): International Handbook of Research in Statistics Education. Springer. New York.
Gonzalez, R. – Griffin, D. (2000): On the statistics of interdependence: Treating dyadic data with respect. In: Ickes, W. – Duck, S. (eds.): The Social Psychology of Personal Relationship. John Wiley and Sons Ltd. Chichester. pp. 181–213.
EUROSTAT (2017): Sustainable Development in the European Union. Publication Office of the European Union. Luxembourg. https://doi.org/10.2785/842104

Műhelytanulmányok, konferenciakiadványok, konferenciákon elhangzott előadások:
Kertész B. – Kucsera H. – Szentmihályi S. (2015): A GDP növekedés középtávú folyamatainak új mutatója. MNB-tanulmányok. 120. sz. Magyar Nemzeti Bank. Budapest. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-tanulmany-hun-120-vegleges.pdf
Blöchl, F. – Theis, F. J. – Vega-Redondo, F. – Fisher E. O. N. (2010): Which Sectors of a Modern Economy Are Most Central? CESifo Woking Paper Series. No. 3175. CESifo (Center for Economic Studies) Group. Munich.
Lohmann, S. – Ziegler, J. – Tetzlaff, L. (2009): Comparison of Tag Cloud Layouts: Task-related Performance and Visual Exploration. Proceedings of the 12^th IFIP TC (International Federation for Information Processing, Technical Committee) International Conference on Human-Computer Interaction: Part I. Springer-Verlag. Berlin, Heidelberg. pp. 392–404. http://dx.doi.org/10.1007/978-3-642-03655-2_43
Daas, P. J. H. – Puts, M. J. – Buelens, B. – Van den Hurk, P. A. M. (2013): Big Data and Official Statistics. Paper presented at the Conference on New Techniques and Technologies for Statistics. 5–7 March. Brussels.

Internetes források:
BBC News (2009): China seeks export carbon relief. 17 March. http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/7947438.stm
BP plc. (2018): Energy Outlook. https://www.bp.com/content/dam/bp/en/corporate/pdf/energy-economics/energy-outlook/bp-energy-outlook-2018.pdf

Kihez fordulhatok, ha kérdéseim vannak a kézirat szerkesztésével, leadásával kapcsolatban?

Ha a kéziratleadással kapcsolatosan technikai problémái vagy kérdései vannak, kérjük, írjon a statszemle@ksh.hu e-mail-címre!

Dusek Tamás
főszerkesztő