Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás

A magyar mezőgazdasági statisztika történetében új korszakot jelentett az 1895. évi általános mezőgazdasági összeírás, melyet a korszerű magyar mezőgazdasági statisztika alapjának is tekinthetünk. Ez a nagyszabású vállalkozás először adott átfogó, megbízható és a más országokéhoz hasonló cenzusokhoz képest magas színvonalú képet a magyar mezőgazdaságról.

Az 1895. évi VIII. törvénycikk által szabályozott összeírást tíz nap alatt kellett végrehajtani, november 20-i eszmei időponttal. Végrehajtásáért a törvényhatóságok vezető tisztviselői voltak felelősek. A nyomtatványokat a földművelésügyi miniszter ingyen bocsátotta a törvényhatóságok rendelkezésére. A végrehajtás során felmerülő költségeket a törvényhatóságoknak saját költségvetésükből kellett fedezniük. A hivatalt terhelő feladatok költségeire, a feldolgozásra 300 ezer forintot biztosítottak. (1895-ben a hivatal éves költségvetése 226 ezer forint volt, az 1890-es népszámlálás 200 ezer forintba került.)

A felvétel négy fő kérdőívtípusa az aggregáltság egymást követő szintjeit jelenítette meg.

Tervezésüknél gondosan ügyeltek az ellenőrzési szempontok beépítésére a kérdőíveken belül és a kérdőívek között egyaránt.

I. Egyéni kérdőíveken gyűjtötték a gazdaságszintű adatokat. A kérdőívet két változatban készítették el:
     I. a. Földterületet használó és állatállománnyal egyaránt rendelkező gazdaságok összeírására.
     I. b. Földterületet nem használók összeírására. 
II. Egyéni kérdőívek gyűjtőlajstromai, amelyekből az egyéni kérdőívnek megfelelően szintén két változatot készítettek. A gyűjtőlajstromok egyrészt a fontosabb eredményekről a gyors tájékoztatást szolgálták, másrészt ellenőrzési funkciót töltöttek be. A gyűjtőlajstrom adatainak meg kellett egyezniük az egyéni kérdőíveken gyűjtött megfelelő adatokkal.
III. A községek általános gazdasági viszonyai c. kérdőíven az ellenőrzést szolgáló adatokon túl a terméseredményekre, az elemi kárra, a vetésforgóra, a mezőőrök, a pásztorok számára, a földárakra és az apaállatokra vonatkozóan gyűjtöttek adatokat. (A felsoroltak közül több kérdést az egyéni kérdőíveken szerettek volna gyűjteni, de mivel az mértéktelenül növelte volna a munka- és költségterheket, csak községi szinten figyelték meg.)
IV. Járások és városok általános gazdasági viszonyai c. kérdőív a vetőmagszükségletre, a termés fajsúlyára, az állatállomány értékére stb. vonatkozó információkat tartalmazta.

A felvétel teljes anyaga 5 nagyalakú kötetben, összesen mintegy 2000 oldalon jelent meg, meglepően rövid idő alatt, 1897 és 1900 között.

Az öt kötet közül az első a legfontosabb adatok részletes községi anyagát tartalmazza, a második kötet volt a gazda-címtár, a harmadik az 1895-1896. évi mezőgazdasági termelést megyénként, a negyedik az összeírás anyagát gazdaságnagyság-csoportonként; az ötödik, összefoglaló kötetben pedig az összefoglaló adatokon kívül több kisebb jelentőségű megfigyelés anyagát tették közzé.

Az első kötet értékes anyagát képezi az a tanulmány, mely a magyar mezőgazdasági statisztika addigi fejlődésének minden fázisát ismertette. E tanulmánynak a magyar statisztikai kutatás szempontjából fel nem becsülhető értéke, hogy a magyar mezőgazdasági statisztika első nyomainak keresésével sorra vette azokat a korábbi felvételeket vagy kísérleteket, melyek a mezőgazdasági terület egyik vagy másik ágán keresztül elvezettek a XIX. sz. végi nagy összeíráshoz.

Linkek:
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/viewer.html?ev=1995&szam=12&old=72&lap=3
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/viewer.html?ev=1963&szam=08-09&old=82&lap=7