Sajtószoba - Sajtóreagálások, 2022.05.10.
Félretájékoztatja a közvéleményt a PDSZ
Tényszerűen a KSH sztrájkstatisztikai adatgyűjtéséről
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban megjelent, és több sajtótermék által szemlézett közleményében szakmaiatlansággal vádolja a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) sztrájkstatisztikai adatgyűjtése kapcsán, valójában a KSH 1991 óta változatlan formában, az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezete ajánlásának megfelelően vizsgálja a különböző sztrájkeseményeket.
A Központi Statisztikai Hivatal sztrájkeseményekre vonatkozó megfigyelése 1990-ben került kidolgozásra, és 1991 óta része a KSH munkaügystatisztikai rendszerének. A sztrájkstatisztikai adatgyűjtés összhangban van az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezetének (ILO) ajánlásaival, így az abból készült adatközlések alkalmasak nemzetközi szintű összehasonlításra is. A PDSZ sztrájkját felmérő kérdőív és adatfelvételi módszertan szintén megfelel ennek.
Az adatgyűjtés a legalább tíz főt érintő sztrájkeseményekre terjed ki, és célja, hogy képet adjon a sztrájkeseményekről, a sztrájkban résztvevő munkavállalók számáról, a kieső munkaidőről és a sztrájkeseménnyel kapcsolatos egyéb tényezőkről, úgymint a sztrájk jellege, célja, eredményessége. A megfigyelési méretkorlát célja az adatszolgáltatói terhek ésszerű szinten tartása. Alkalmazása a nemzetközi ajánlásokkal összhangban történik. Az is fontos tényező, hogy a 10 fő részvételét nem egyidejűleg, hanem a teljes munkabeszüntetés időtartamára vonatkozóan kell figyelembe venni, valamint a tankerületek és a szakképzési centrumok esetében az irányításuk alá tartozó intézményekre együttesen kell értelmezni. Például, ha egy tankerületi központhoz tartozó köznevelési intézményekben összességében legalább 10 fő részt vett a sztrájkban (akár úgy, hogy nem azonos időpontban és nem azonos köznevelési intézménynél, de a szóban forgó sztrájkesemény keretében), akkor a tankerületi központhoz tartozó összes köznevelési intézmény adatait figyelembe kell venni a kérdőív kitöltésénél, így azokat is, ahol 10 főnél kevesebben vettek részt a munkabeszüntetésben.
A sztrájktörvény értelmében a munkabeszüntetés előtti „egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg” – ezt statisztikai szempontból figyelmeztető sztrájkként vesszük számításba. Az adatközlések a figyelmeztető sztrájkokra is kiterjednek, adatvesztés nem történik, csak a számbavétel módjában van különbség. A sztrájkban résztvevők, valamint a kieső munkaórák számát a figyelmeztető sztrájk adataival együtt, összevontan publikáljuk – akármilyen hosszan vett részt valaki a sztrájkban, bekerül a mérésbe. Azok, akiknek a munkabeszüntetése nem érte el a két órát, a fenti feltételek mellett szintén a résztvevők körébe sorolandók.
A sztrájk előzményeire, tehát az azt megelőző tárgyalásokra és a sztrájk céljaira vonatkozóan általános kérdéseket tesz fel a Hivatal, hiszen a sajtóhírekből nem minden sztrájkeseményről derülnek ki a pontos követelések, ezek alaposabb megismerését szolgálja a kérdéssor.
Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az adatszolgáltatás a kijelölt szervezetek számára kötelező, ugyanakkor a sztrájkalapból történő juttatásra vonatkozó kérdés megválaszolása opcionális, amennyiben az adatszolgáltató erre vonatkozóan nem rendelkezik információval, a válaszadás nem kötelező.
A sztrájkstatisztikai adatszolgáltatást sztrájkeseményenként kell teljesíteniük az érintett munkáltató szervezeteknek. A beküldési határidő az adatszolgáltatásra való felkéréstől számított három hét. A statisztikai gyakorlatban, ha két sztrájk között legalább két hónap eltelik, akkor a második már új sztrájkeseménynek minősül. Ebben az esetben az adatszolgáltatók új kérdőív kitöltésére fognak felkérést kapni.
Központi Statisztikai Hivatal
H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu