Sajtószoba - Sajtóreagálások, 2017.08.31.
A 2017. augusztus 26-án, a Sztárklikk online médiumon megjelent „Az elhazudott középosztály” című cikk pontatlanságait a KSH ezúton igazítja helyre.
Az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján mérik a szegénységet. A 2001-ben kidolgozott laekeni indikátorrendszer bővítésével alakult ki a jelenleg használatos összetett mutatószám, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE: At Risk of Poverty or Social Exclusion). Az indikátor bevezetésének célja az volt, hogy a jövedelmi szegénységen túl a szegénység egyéb megnyilvánulási formáit is számba vegye, így például az anyagi nélkülözést, valamint az egyén munkaerőpiaci helyzetét.
A KSH az Eurostat definícióit használja 2004, azaz az EU–SILC-felvétel bevezetése óta, a definíciókban és a módszertanban azóta nem következett be változás.
A KSH évente az EU–SILC-felvétel adatai alapján hozza nyilvánosságra a szegénységre vonatkozó mutatószámokat. Az adatokat az Eurostat validálja.
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődésben kockázatának kitett gyermekek helyzete
Magyarországon a teljes népesség vonatkozásában 2015-ben az előző évhez képest 1,9 százalékponttal csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. A teljes népesség 26,3%-át, azaz 2 millió 541 ezer embert érintett a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója.
2012 óta folyamatosan mérséklődik a szegénységben vagy kirekesztődésben élő gyermekek aránya. 2015-ben az előző évihez képest 2,5 százalékpontos csökkenés következett be, az ilyen helyzetben lévő gyermekek aránya 33,6%-ot tett ki. A javulás ellenére valamennyi korcsoportot tekintve még mindig a 18 év alatti korosztály a legveszélyeztetettebb: arányuk 8,1 százalékponttal haladta meg az országos átlagot 2015-ben. Az életkor előrehaladtával csökken a szegénység kockázata.
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya korcsoportonként
Jövedelmi egyenlőtlenségek
A jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére a KSH az európai gyakorlatnak megfelelően többféle mutatót használ.
Az egyik legelterjedtebb az úgynevezett S80/S20 mutató. Azt mutatja, hogy a lakosság legjobban kereső 20%-ának (kvintilisének) jövedelme hányszorosa a legszegényebb 20% jövedelmének. Ez a szám 2015-ben Magyarországon 4,25 volt, tehát valamivel több, mint négyszeres volt a különbség.
A másik gyakran használt mutató, a Gini-együttható a jövedelemeloszlás terjedelmét mutatja. A tapasztalat szerint amennyiben a Gini-mutató 30 alatt van egy országban, akkor ott a társadalmi különbségek nemzetközi összevetésben alacsonynak mondhatók, 40–45 ponttól pedig magasnak.
A jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségei Magyarországon a Gini- és az S80/S20 mutatók alapján
Mindkét mutató alapján 2009 és 2013 között nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség Magyarországon, 2013 óta stagnálás, enyhe csökkenés mutatkozott.
Európai összehasonlításban hazánk a kevésbé egyenlőtlen országok közé sorolható. A Gini-együttható 28 tagállamra vonatkozó átlaga 2015-ben 31,0, az S80/S20 mutatóé 5,2 volt, a magyar adat mindkét mutató tekintetében jóval az EU-átlag alatti.
Ha a társadalom tagjait a mediánjövedelemtől való távolságuk alapján öt kategóriába soroljuk1, akkor a különböző jövedelmi rétegek társadalmon belüli részarányának alakulását is vizsgálhatjuk. (A cikkben hivatkozott definíciók nem pontosak, lásd megjegyzés.)
Az adatok alapján az elmúlt tíz évben a legszembetűnőbb változást a középréteg súlyának jelentős (38,5%‑ról 33,6%‑ra történő) visszaesése jelenti. Emellett minden más társadalmi réteg súlya kismértékben növekedett. Bár a múlt évhez képest némileg visszaesett a felső, a felső közép-, valamint az alsó réteg részaránya a társadalmon belül, az alsó közép- és a középréteg súlya kismértékű növekedést mutatott.
A különböző jövedelmi csoportok aránya a népességen belül, (%)
Központi Statisztikai Hivatal
H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu