Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2025.02.17.
Értéklánchossz és területi koncentráltság a járműiparban
A KSH–METU kísérletistatisztika-sorozatának új darabja
Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kísérleti statisztikai sorozata. Az ipar és az építőipar az értéklánchosszt, valamint a területi koncentráltságot figyelembe vevő elemzése után a most megjelent kísérleti statisztika a magyar gazdaság egyik kulcságazatát, a járműipart vonja tüzetes vizsgálat alá.
A Központi Statisztikai Hivatal és a Budapesti Metropolitan Egyetem szakmai együttműködésében születő kísérleti statisztikák most megjelenő, harmadik darabja a hazai járműiparra fókuszál. Az elemzést haszonnal forgathatják mindazok, akik a gazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseire kíváncsiak, hiszen az innovatív megközelítésmódnak köszönhetően a korábbinál árnyaltabb képet nyújt az ágazat működéséről, területi jellemzőiről, valamint az értéklánchossz vizsgálatán keresztül a járműipar különböző szegmenseinek kapcsolatáról.
Az elemzés rávilágít, hogy a járműipar a magyar gazdaság egyik kulcságazata, a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alága, amely a feldolgozóipar termelési értékének több mint egynegyedét, bruttó hozzáadott értékének közel ötödét adta 2023-ban. Teljesítménye 2000 és 2023 között 4,3-szeresére nőtt, szemben az Európai Unió 27 százalékos és az ágazat legmeghatározóbb szereplőjének számító Németország 36 százalékos volumenbővülésével. A magyar járműipari termelés túlnyomóan exportorientált, 2023-ban az ágazatcsoport értékesítésének 91 százaléka külföldre irányult.
A járműipar területi koncentrációja jelentős (noha kisebb a nemzetgazdasági átlagnál), hiszen a domináns résztvevőknek tekinthető nagy autógyárak egy-egy meghatározott földrajzi területen működnek. Ez a területi koncentráltság az elmúlt 25 évben az új szereplők belépésével némileg változott, de mindvégig jelen volt.
A bruttó hozzáadott érték és a kibocsátás hányadosaként mérhető értéklánchossz a feldolgozóipari ágazatok között a járműipar esetében a legkisebb, abból adódóan, hogy a termelés nagymértékben támaszkodik importból származó vagy más ágazatokban előállított termékekre, alkatrészekre. A kísérleti statisztika az értékláncok elemzéséhez az ágazati kapcsolatok mérlegét (ÁKM) is figyelembe veszi, amely a közvetlen felhasználások mellett a halmozott felhasználásokat (a közvetlen és a tovagyűrűző hatások következtében kumulálódott közvetett hatások összegét) is képes bemutatni. Ez alapján az elemzés számszerűsíti, hogy 1 forint hozzáadott érték előállítása összesen mekkora hazai kibocsátást generál, illetve, hogy 1 forint kibocsátás előállításhoz mekkora importra van szükség.
A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli. A kísérleti statisztikák lehetővé teszik az újonnan felmerülő adatigények kielégítését, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedését, és hatékony támogatást nyújthatnak a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez.
Központi Statisztikai Hivatal
H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu