Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2021.05.12.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Megjelent a KSH „Magyarország számokban, 2020” című kiadványa
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Az infografikákból, grafikonokból és rövid elemző részekből álló publikáció uniós kitekintéssel ad képet 2020-ról, így többek között a járvány főbb gazdasági-társadalmi hatásairól. Az Európai Unióban például 6,2 százalékos volt a visszaesés, az egyes tagállamokban a járvány gazdasági hatásai nagymértékben függtek a Covid19 időbeli megjelenésétől, a megfékezésére hozott intézkedésektől, a leginkább érintett ágazatok súlyától, és a gazdaságok járvány előtti helyzetétől is.
A Covid19 megtörte a magyar gazdaság lendületét. A 2013 óta – rendszerint az uniós átlagot meghaladó ütemben – bővülő GDP volumene 2020-ban 5,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2020-ban a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye visszaesett. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 4,9 százalékkal csökkent, miután a járvány első, tavaszi hullámakor több gyárban átmenetileg teljesen leállt a termelés. A csökkenést elsősorban a feldolgozóipari termelés legnagyobb hányadát (28 százalékát) realizáló járműgyártás 11 százalékos visszaesése határozta meg, ami az iparág beszállítói hátterének, főként a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat produktumát is visszafogta. A tavaszi mélypontot követően a leggyorsabban a villamos berendezés gyártása talált magára, köszönhetően az akkumulátorgyártásnak, ami éves szinten dinamikusan, 13 százalékkal nőtt. Ezen kívül csak a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, valamint az elektronikai ipar bővült.
A szolgáltatások teljesítménye összességében 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a korlátozások leginkább a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátást, a szállítást, és a szórakoztatással, szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket érintették.
2020 márciusától, a járvány első hullámától kezdve mindegyik hónapban lényegesen kevesebb kereskedelmi szálláshely működött, mint egy évvel korábban. Tavaly a vendégek (5,2 millió) és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (13 millió) 60, illetve 58 százalékkal maradt el a 2019. évitől, ezzel összefüggésben a bruttó szállásdíjbevételek összege (128 milliárd forint) 62 százalékkal csökkent. Az átlagoshoz képest jelentősebben visszaesett a külföldi vendégek száma, valamint a nagyobb kapacitású szállástípusok forgalma.
A megelőző három évben rendre kétszámjegyű növekedést elérő építőipar kibocsátása 2020-ban 9,1 százalékkal csökkent. A termeléskiesésben a járvány mellett jelentős szerepet játszott a jórészt út- és vasútfejlesztésre irányuló nagy állami megrendelések kifutása is, így főként az egyéb építmények építése csökkent (13 százalékkal). Ugyanakkor a kivitelezők 2020. december végi rendelésállománya az épületépítések iránti megnövekedett igények eredményeként 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A lakásépítések száma ötödik éve folyamatosan emelkedik, 2020-ban 34 százalékkal meghaladta az előző évit. Összesen 28 ezer új lakást vettek használatba, aminél több használatbavétel utoljára 2009-ben volt. Ugyanakkor az év során az új lakásokhoz képest mintegy 6 ezerrel kevesebb építési engedélyt adtak ki, számuk egy év alatt 36 százalékkal csökkent. Népességarányosan a legtöbb használatbavételi és építési engedélyt Győr-Moson-Sopron, a legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jegyezték. Az ezer lakosra jutó használatbavételt tekintve a megyék között közel 20, az építési engedélyeket nézve pedig 10-szeres különbség alakult ki. Az új lakások drágulása 2020-ban mérséklődött, az átlagos négyzetméterár 9,1 százalékkal, 551 ezer forintra nőtt.
2020-ban számottevően megváltoztak az emberek vásárlási és költési szokásai, elsősorban a járvány miatti pánikszerű felvásárlás, illetve a boltokra vonatkozó nyitvatartási korlátozások miatt. Tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom összértéke megközelítette a 12,6 ezer milliárd forintot, a naptárhatástól megtisztított volumene közel azonos volt a 2019. évivel. Az élelmiszer jellegű vegyes üzlettípusok, valamint a gyógyszertárak forgalma emelkedett, más üzleteké visszaesett, ahogy a benzinkutaké is. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem 42 százalékkal magasabb bevételt ért el, dinamikus bővülése folytatódott 2020-ban is.
Az atipikus munkavégzés (például távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) lehetősége a 21. században egyre szélesebb körben terjedt el, amit felerősített a koronavírus okozta járvány. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 2017 óta emelkedik. 2020-ban a negyedmillió részmunkaidős közel kétharmada nő volt. 2020-ban a 15–64 éves foglalkoztatottak 8,6 százaléka, 376 ezer fő dolgozott távmunkában. Közülük felülreprezentáltak a nők és a (nagy)városokban dolgozók.
2020-ban kedvező termésátlagokkal számolhattak a gazdák. Kukoricából rekordközeli, 8,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de a búzáé (5,4 tonna/hektár) is meghaladta az előző évi eredményeket. Gabonából közel 2,3 millió hektárról 15,3 millió tonna termést takarítottak be, miközben a gabonafélék betakarított területe 2014 óta – egy év kivételével – csökken.
A kiadványhoz kapcsolódó infografika.
Központi Statisztikai Hivatal
H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu