Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.12.01.

Mérséklődik a szegénység, nő az átlagos életszínvonal - megjelent a Háztartások életszínvonala, 2015 kiadvány

A tavalyi évhez képest javult a háztartások jövedelmi helyzete. A jövedelmek növekedése a legszegényebbeket jellemezte a leginkább, ugyanakkor többet is költünk össztársadalmi szinten. Az élettel való elégedettségünk viszont nem változott az elmúlt évekhez képest – ez derül ki többek között A háztartások életszínvonala, 2015 című KSH-kiadványból.

A háztartások életszínvonala, 2015 című kiadványból kitűnik, hogy javult a háztartások helyzete és nőtt az életszínvonal is. A tavalyi évben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1440 ezer forint, az éves nettó jövedelem pedig 1150 ezer forint volt, az előző esetben 4,8, az utóbbinál 4,6%-os növekedésről beszélhetünk. Mindeközben a fogyasztói árak 0,1%-kal csökkentek, így összességében mintegy 4,7%-os reáljövedelem-emelkedést regisztráltak a szakértők.
A legnagyobb ütemben az alsó négy jövedelmi tizedben élők jövedelme növekedett. Míg e csoportok esetében 5 és 6% körüli volt az emelkedés, addig a két felső decilisben csupán 4,2 és 3,7%-os. A középső jövedelmi rétegekben a növekedés az országos átlag körül mozgott.

Kisebb a társadalmi kirekesztődés kockázata

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére szolgáló egységes mutatószámokat 2001-ben dolgozták ki, a jelenleg is érvényes mutatót 2010 óta használja az Európai Unió. Az indikátorok kidolgozásának fő alapelve az volt, hogy a szegénység egyes összetevőit a lehető legszélesebb értelemben vegyék számításba, ellentétben a korábbi, elsősorban jövedelmi megközelítéssel. Az indikátorrendszer fő mutatószáma jelenleg a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magában: a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység). E számítási mód alapján a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik a három részmutató közül legalább egyben érintettek. A társadalmi kirekesztődés összetett mutató használata lehetőséget teremt arra is, hogy a szegénységet ne kizárólag a jövedelemhiánnyal azonosítsuk, hiszen a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők mellett a mutató a szegények közé a sorolja a javak és szolgáltatások piacáról, valamint a munkaerőpiacról kiszorultakat is.

Kedvező hír, hogy 2015-ben e számítási módszer alapján 1,9 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik fokozottan ki voltak téve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. A tavalyi évben a teljes népesség 26,3%-a, azaz 2 millió 541 ezer ember élt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen voltak érintettek, a 2014. évi 3,0%-ról 1,9%-ra csökkent, így 185 ezer fő volt. 2015-ben összesen 1 398 ezer élt a szegénységi küszöb alatti, vagyis évi 887 ezer forintnál kisebb jövedelemből. A jövedelmi szegénységi arány 14,5% volt 0,4 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a 18 év alatti gyermekek, az egyszülős háztartások, az alacsony iskolázottságúak, a munkanélküliek és a roma népcsoport esetében. Ezzel szemben kiemelendő, hogy javult a helyzet a gyermekszegénység terén is: a 18 év alattiak körében ugyanis a szegénységi arány 2014-hez képest 5,1 százalékponttal mérséklődött, 25%-ról 19,9%-ra.

Folytatódott a súlyos anyagi deprivációban élők aránynak csökkenése: míg 2014-ben a népesség 19,4%-át érintette, addig 2015-ben 16,2%-át.

Kisebb lett a munkaszegénységben élők aránya is: a teljes népességhez viszonyítva a 0–59 éves korú népesség 6,1%-a tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába, 1 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya

Többet költöttünk 2015-ben

2015-ben a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 7,8, az árak változásának hatását is figyelembe véve 7,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly egy átlagos háztartásban élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 109 ezer forintot fordítottak fejenként. 2015-ben a közlekedéssel kapcsolatos költéseket leszámítva minden kiadási csoportban többet költöttünk. A három alapvető fogyasztási csoport aránya egyébként a tavalyi évben 1,7 százalékponttal meghaladta az évezred kezdetétől mért legkedvezőbb, 55,4%-os értéket.

A fogyasztás a legszorosabban a jövedelmi helyzettel függ össze – vagyis minél több egy háztartás jövedelme, átlagosan annál többet is költ. 2014-hez képest minden réteg fogyasztási szerkezete javult, mivel csökkent az alapvető kiadások, az élelmiszer, a lakásfenntartás és a közlekedésre fordítottak súlya. A két szélső jövedelmi réteg közötti különbség azonban érdemben nem változott: 2015-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit költöttek az egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók.

Sem jobban, sem rosszabbul nem vagyunk

A jövedelmi viszonyok abszolút mutatóin túl a szubjektív jóllét vizsgálata információt nyújt arról is, hogy az emberek hogyan élik meg mindennapjaikat, mennyire elégedettek az életükkel és a saját jövedelmi helyzetükkel. Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2015-ben (egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, a felnőtt lakosságot figyelembe vége) 6,1 pont volt, statisztikailag megegyezik a korábbi évek adataival. A felmérésből az derül ki, hogy az életükkel a fiatal felnőttek elégedettek a leginkább, a 45–54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken az elégedettség.

A kutatásokból az is kiderül, hogy az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja az egyén szubjektív jóllétét, az élettel való elégedettségét, az emberekbe vetett bizalmát: minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb bizalommal fordul embertársai felé.

2015-ben az emberek nagyobb biztonságban érezték magukat a közterületeken is. A községekben élők 81, a fővárosiak 76%-a nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát a lakóhelyén.

A háztartások életszínvonala, 2015

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu