Szabóky Alajos

1873. szeptember 15-én született Budapesten. Az érettségi után a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, s ott szerzett állam- és jogtudományi diplomát.

1895-ben kezdte tisztviselői pályáját a Statisztikai Hivatalban, miniszteri segédfogalmazóként. 1897-ben tett statisztikai szakvizsgát. Nagy tudásával, hatalmas szorgalmával hamarosan kitűnt kollégái közül, és gyorsan haladt előre a ranglétrán.

Még egészen fiatalon közreműködött a külkereskedelmi statisztikát megalapozó 1895. évi XVIII. tc. szerkesztésében. A törvény reformjára 1906-ban, a XXIII.tc.-kel került sor, s az az akkor már vezető állású Szabókynak köszönheti rendszerét.

Ebben az időben a külkereskedelmi statisztikai osztály vezetőjeként ő szerkesztette a Magyarország 1900-1905. évi külkereskedelmi forgalmát bemutató kötetet. Emellett közvetlenül is közreműködött gazdaságpolitikai jellegű munkákban: az 1900-as évek elején Németországgal és Olaszországgal folytatott vámtárgyalásokhoz készített elemző tanulmányaiért a kereskedelemügyi minisztertől dicsérő oklevelet kapott. Az 1913. évi brüsszeli kereskedelmi kongresszuson a nemzetközi áruforgalmi nómenklatúra összeállításánál a magyar javaslat szerkesztője volt.

1917-ben nevezték ki a Hivatal aligazgatójának.

A háborút követő összeomlás folytán a kereskedelmi forgalom szabad lebonyolítása elé számtalan akadály gördült. A különféle valuták értékváltozása, s más zavaró körülmények külföldi árucserénk értékelésében szinte kaotikus helyzetet teremtettek. Szabóky érdeme, hogy a magyar külkereskedelmi statisztika meg tudott felelni az új követelményeknek. Ennek a munkának része az 1921. évi LII. tc., mely a külkereskedelmi statisztikát szabályozza.

Különösen fontos volt ez akkor, amikor mind a kormány, mind a kül- és belföldi gazdasági érdekeltségek külkereskedelmi mérlegünk alakulásáról állandó, naprakész tájékoztatást igényeltek.

A törvény előkészítése már Buday távozása után történik: a Hivatal igazgatói székébe Szabóky Alajos került, és kiemelkedő szerepet játszott a békeszerződésekkel összefüggő munkálatokban.

Különösen értékesek gazdasági vonatkozású tanulmányai.

A statisztika átszervezésére vonatkozó terveiről ad képet a Hivatal 1923. évi munkatervéről készített jelentése, melyben a megváltozott gazdasági körülmények sokirányú statisztikai feltárására helyezte a hangsúlyt.

Szabóky Alajos indította meg a Hivatal tudományos folyóiratát, a „Statisztkai Szemlét”. Gondoskodott arról, hogy a Szemle minél szélesebb körben terjedjen. Itt jelentek meg külkereskedelmi témájú tanulmányai, adatközlései az 1920-as évek első felében.

Tagja volt a Magyar Statisztikai Társaságnak, melynek megalapításában és munkájában tevékenyen közreműködött. A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1925-ben választotta tagjai közé.

1924-ben, pénzügyi, gazdaságpolitikai munkásságának elismeréseként pénzügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A sors iróniája, hogy éppen ő volt kénytelen a pénzügyminisztériumban betöltött jogköre folytán, a takarékossági kényszer miatt korlátozni annak a statisztikai reform-programnak végrehajtását, amit a Hivatal élén dolgozott ki.

Pénzügyi területen a volt magyar államadósságnak az utódállamok közti megosztásáról írt tanulmányával keltett nagy feltűnést. A békeszerződés végrehajtásánál több tanulmánnyal támogatta a magyar kormány működését, illetve tájékoztatta a külföldi illetékes köröket.

Magyarország nemzeti vagyonának és nemzeti jövedelmének számításával foglalkozó munkái a gazdaságstatisztika új irányzatát képviselték. Nagy érdemeket szerzett az ország pénzügyi szanálásával kapcsolatos munkálatokban is.

1926-ban a váci kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Munkája elismeréseként több magas kitüntetéssel is jutalmazták.

A túlfeszített munka következtében, rövid betegség után Szabóky Alajos váratlanul, 1931-ben hunyt el, 58 éves korában.