Péter György

1903. március 30-án Budapesten született. Apja Pikler J. Gyula orvos és szociológus volt, aki 1887-ben a fővárosi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett és annak 1906-tól 1917-ig aligazgatója volt. Maga Péter György is matematikus és közgazda lett, később megszerezte a demográfiai tudományok doktora tudományos fokozatot.

1932 óta részt vett a munkásmozgalomban, 1935-től kezdődően az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjának volt a tagja. 1936-ban letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték. A második világháború végéig, kilenc évig volt börtönben.

1945 után először Szegeden alpolgármester és városi tanácsos, majd Budapesten az Országos Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója lett. Ezt a funkcióját 1948-ig látta el, amikor a Statisztikai Hivatal elnökévé nevezték ki. Nevéhez fűződik a Hivatal átszervezése, a korábbi statisztikai szemlélet és gyakorlat megváltoztatása.

Hivatali tevékenysége során első nagy feladata az 1949. évi népszámlálás végrehajtása volt. Az 1960. évi népszámlálásnak már előkészítése és végrehajtása is vezetésével történt. E népszámlálás szervezési, végrehajtási és feldolgozási tervei az 1970. és 1980. évi népszámlálási programok kidolgozásához is alapul szolgáltak.

Péter György működésének első éveiben kifejlesztette a központi tervgazdálkodás és tervutasításos irányítási rendszer statisztikai bázisát, az államosított vállalatok gazdasági tevékenységének teljes körű, gyakori és részletes megfigyelését az iparban és a gazdaság többi termelő ágazatában.

Irányításával került sor a nemzetijövedelem-számítás megszervezésére, majd később egy tágabb koncepciójú népgazdasági mérlegrendszer bevezetésére, amely az anyagi termelés mellett a szolgáltatásokat is felölelte és felépítése folytán alkalmas volt többirányú nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is.

Az életszínvonal-számítások továbbfejlesztését jelentette ebben az időszakban a lakosságon belüli jövedelmi különbségek rendszeres bemutatása, valamint a már 1949-ben megindított háztartásstatisztika.

Péter György jelentős hangsúlyt helyezett az elemző értékelésekre, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok problematikus kérdéseit vizsgálták.

Támogatta a részvételt a különböző nemzetközi statisztikai tudományos intézményekben és munkálatokban, így a lakosság fogyasztásának országok közötti összehasonlításában.

1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Hivatali elnöksége alatt az egyetemi oktatás mellett több statisztikai tanfolyam és később három statisztikai középiskola megszervezésére, valamint két tudományos intézet - a Népességtudományi Kutató Intézet és a Gazdaságkutató Intézet - létrehozására került sor, továbbá 1958-ban - Európában másodikként - tudományos folyóirat is indult, Demográfia címmel.

Péter György, mint a Statisztikai Hivatal elnöke viszonylag korán felismerte az ötvenes években keletkezett gazdasági problémákat és hamarosan közzétette gondolatait a Társadalmi Szemlében. A Közgazdasági Szemlében pedig gondolatait összegezve megfogalmazta, hogy olyan gazdasági rendszerre van szükség, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít. Később eljutott a tényleges nyereségérdekeltség és a piac szerepének a felismeréséhez is.

Péter György, 1969-ben hunyt el tragikus körülmények között.