Kutatói akkreditáció
A KSH a tudományos kutatás támogatása érdekében adatállományokat tesz hozzáférhetővé az adatkérők/kutatók számára, de ezt megelőzően kutatói akkreditációs vizsgálatot végez.
A kutatói akkreditáció során a KSH elbírálja a kutató személyének, illetve – amennyiben van – a kutatással foglalkozó intézményi háttérnek az előre meghatározott, nyilvánosan közzétett szempontok szerinti megfelelését.
A kutatói akkreditáció szakaszai
A kutatói akkreditáció keretében a KSH egyrészt az adatkérő kutatót, illetve – amennyiben van – kutatással foglalkozó intézményi hátterét, másrészt pedig a kutatás tudományos célját vizsgálja. A kutatói akkreditációs vizsgálat alapjául az adatkérő által benyújtott igénybejelentő adatlapok, illetve az azokkal egy időben benyújtandó egyéb dokumentumok szolgálnak. Szükség szerint a kutatói akkreditációs vizsgálat keretében további egyeztetésekre is sor kerülhet az adatkérő és a KSH között. Ebben az esetben a KSH felveszi a kapcsolatot az adatkérővel.
A kutatói akkreditáció gyakorisága
A KSH a kutatói akkreditációs vizsgálatot az adatkérések befogadását követően tudományos célú adatkérési igény esetén teljeskörűen elvégzi. Ennek megfelelően az adatkérőnek minden új kutatás esetén teljes egészében kitöltött igénybejelentő adatlapot kell küldenie a KSH-nak.
A kutatói akkreditáció szempontrendszere
Céljával összhangban a kutatói akkreditációs vizsgálat az alábbi két fő részből és a hozzájuk tartozó alábbi szempontok vizsgálatából épül fel:
1. A kutató és – amennyiben van – a kutatással foglalkozó intézményi hátterének vizsgálata
A kutató az a természetes személy, aki tudományos kutatási célból, kutatási tevékenységet végző intézménnyel való együttműködésben vagy anélkül kíván hozzáférni statisztikai adatokhoz, ideértve a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat, diákokat is.
A kutató személyével kapcsolatban a KSH az alábbiakat vizsgálja:
- kutatói életpálya;
- kutatással foglalkozó intézményi háttérrel rendelkező kutatás esetén a kutató és a kutatással foglalkozó intézmény között fennálló jogviszony;
- az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 évben a kutató eleget tett-e a kutatásból származó eredményt tartalmazó publikáció KSH-nak történő megküldésére irányuló kötelezettségének;
- az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során a kutató megsértette-e a KSH-val kötött adatkiadási szerződésben rögzített feltételeket;
- az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során a kutató megsértette-e a KSH biztonságos környezetre vonatkozó szabályait.
A kutatóintézmény olyan – a tevékenységi körében hivatalosan is szereplő – kutatási tevékenységet végző jogi személy, amely kutatási tevékenységét hivatalos dokumentumokkal igazolni tudja és a mikroadat-állományokat felhasználó kutatóval szerződéses jogviszonyban áll, akinek tevékenységéért egyetemleges felelősséget vállal.
A kutatással foglalkozó intézményi háttérrel kapcsolatban a KSH az alábbiakat vizsgálja:
- az intézmény jogállása;
- az intézmény fő tevékenysége és egyéb tevékenysége;
- az intézmény szervezeti tagozódása;
- a kutatási tevékenység szerepe az intézmény működésében (amennyiben az intézmény a kutatási tevékenységet nem fő tevékenységként végzi);
- az intézménynek a kutatási területen az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 évben elért főbb eredményei;
- az intézmény kutatási eredményeinek nyilvánosságra hozatali eljárásrendje;
- az intézmény (és kiemelten a kutatási tevékenység) finanszírozásának forrása;
- anonimizált mikroadatok kiadása esetén az intézmény informatikai biztonsági és fizikai adatbiztonsági működési szabályai;
- az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során az intézmény megsértette-e a KSH-val kötött adatkiadási szerződésben rögzített feltételeket;
- az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során az intézmény bármely kutatója megsértette-e a KSH biztonságos környezetre vonatkozó szabályait;
- biztonságos környezetben történő hozzáférés esetén, az igénybejelentő adatlap benyújtásának időpontját megelőző 5 év során végzett kutatások alapján létrejött eredményeken alapuló publikációk, művek, tanulmányok 1 példányát az intézmény megküldte-e a KSH-nak.
2. A tudományos cél vizsgálata
- A megadott tudományos cél a közérdeket, a tudományos haladást segíti-e.
A tudományos kutatás eredményeként előálló ismeretnek a gazdaság, a társadalom, a környezet egészének céljait, és nem egyes adatkérők kereskedelmi vagy haszonszerzési céljait kell szolgálnia. Az adathozzáférés eredményeként az adatkérőnek vagy más személynek a megszerzett ismeretek alapján egyoldalú versenyelőnye nem származhat. - A tervezett kutatási eredmények nyilvánosságra hozatali rendje. Tudományos kutatás keretében csak olyan kutatási igények fogadhatók be, amelyek eredménye nyilvánosan, bárki számára hozzáférhető.
- Annak indoklása, hogy az adott kutatási projekt biztonságos környezetbeli hozzáférésre kért adatok, illetve anonimizált mikroadatok kiadása nélkül miért nem teljesíthető.