Munkaerő-felmérés – a felvételről, az adatgyűjtés céljáról

A foglalkoztatáspolitika kialakításához feltétlenül szükséges a munkaerőpiac minél mélyrehatóbb ismerete: hányan dolgoznak a gazdasági élet különböző területein, és általában mennyi időt töltenek munkavégzéssel, hányan keresnek, de nem találnak munkát, hányan szeretnének még dolgozni, és erre képzettségük, szakképzettségük, családi kötöttségeik alapján milyen esélyük van.

A munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos kérdések egy része a fennálló nyilvántartások, az intézményektől, vállalkozásoktól gyűjtött adatok alapján megválaszolható. Sok kérdésre azonban csak úgy tudunk felelni, ha közvetlenül a lakossághoz fordulunk információkért. Így tudhatjuk meg pl. azt, hogy hányan folytatnak jövedelemszerző tevékenységet, hogy hány olyan ember van, aki jelenleg valamilyen okból (tanulás, családi kötöttségek stb.) nem tud munkát vállalni, de a közeljövőben már lehet, illetve kell arra számítani, hogy munkavállalóként jelentkezik. Ugyancsak ilyen módon nyerhetünk információt arról, hogy különböző összetételű családokban hogyan összegződnek, milyen súllyal jelentkeznek a foglalkoztatottság mindenkori helyzetéből adódó problémák, a munkanélküliség okozta gondok. A munkaerő-felmérés ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kíván válaszolni.

A Munkaerő-felmérés (MEF) célja összességében a foglalkoztatottság és a munkanélküliség folyamatos számbavétele, valamint jellemzőinek feltérképezése. Ezen kívül a felmérés kiterjed a munkaképes korú, ámbár a munkaerőpiacon jelen nem lévő személyek számbavételére, valamint jellemzőinek megismerésére is.

Hasonló tartalommal adatgyűjtés folyik az Európai Unió minden országában, az országok által gyűjtött adatokat az Eurostat összegzi, amelyekből országos és európai mutatókat számolnak ki. További információk az Eurostat honlapján találhatók.

English version