Felnőttképzési felvétel – az adatfelvétel célja

A felvétel elsődlegesen a felnőttek (18–69 évesek) oktatásban, képzésben való részvételére, illetve önálló tanulási hajlandóságára koncentrál. Vizsgálja a részvétel mértékét, jellemzőit, az akadályozó, gátló tényezőket.

Az egész életen át tartó tanulás az 1990-es évek végén került igazán a figyelem középpontjába, ezzel párhuzamosan az oktatásra, képzésre vonatkozó információk is felértékelődtek. A meglévő statisztikák mind hazai, mind nemzetközi szinten döntően az iskolarendszerű (formális) oktatási és képző rendszerekre összpontosítanak, az ezekben a rendszerekben elért oktatási eredményekre és az oktatás munkaerőpiaci eredményeire. Ezt további – az egyénekre és a vállalkozásokra vonatkozó – részinformációkkal kell kiegészíteni.

Szakpolitikai igények: a legfontosabb cél a tanulásban, képzésben való részvétel elősegítése felnőttkorban is, illetve a tanulásba fektetett pénz és idő értékelése; a tanulás és tanulók egymáshoz való közelítése; az alapvető képességek megszerzésének biztosítása és az innovatív pedagógia előtérbe kerülése. Az élethosszig tartó tanulás azonban nemcsak az oktatási és képzési politika szempontjából érdekes, hanem fontos szerepe van a kulturális politikában, valamint a társadalmi integráció, az aktív állampolgárság és az aktív öregedés területén is.

Mindezek hatására szükségessé vált az oktatási, képzési statisztikai rendszer továbbfejlesztése, aminek egyik eleme az Európai Unió által harmonizált, a felnőttek képzési hajlandóságát vizsgáló felvétel (Adult Education Survey, AES). Az AES egy olyan lakossági felvétel, amelyben a (potenciális) felnőttoktatásban, -képzésben tanuló egyénektől gyűjtenek információt, és olyan információs szükségleteket elégít ki, amiket más lakossági adatfelvételek jelen formájukban nem fednek le, és nem is alkalmasak ilyesmire. Magyarországon az első AES-t 2006-ban hajtották végre, a munkaerő-felmérés (MEF) ad hoc moduljaként, majd 2012-ben és 2017-ben már önálló felvételként történt a kikérdezés.