Agrárcenzusok – SZÖ-GYÜ 2001 – Jogi háttér
A szőlő- és gyümölcsösültetvények összeírásának jogi háttere
A KSH a 2000. évi CXLIII. törvény alapján (amelyet az Országgyűlés a 2000. december 19-i ülésnapján fogadott el), Magyarország területén a szőlő- és gyümölcsösültetvényekre, valamint a szőlő- és gyümölcsösültetvényt használókra kiterjedően –2001. május 31-i eszmei időponttal–, 2001. június 1. és október 15. között statisztikai összeírást hajtott végre.
Adatszolgáltatásra kötelezett volt az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely Magyarország területén szőlő- vagy gyümölcsösültetvényt használ.
Az összeírás kiterjedt az ültetvény azonosító adataira (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adataira (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye), valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságára, az ültetvény jellemzőire (jellegére, telepítési jellemzőire, fekvésére, kitettségére, térállására, sor- és tőtávolságára, öntözhetőségére, művelésmódjára, támaszrendszerére, telepítési idejére, fajtamegoszlására, alanyhasználatára, termőképességére), az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacításra, valamint a termék hasznosításának (értékesítésének) irányára vonatkozó adatokra.
Az összeírás alapján a KSH az ültetvényekről, azok jellemzőiről, az ültetvények használóiról nyilvántartást hoz létre, amit folyamatosan vezet.
A statisztikai adatszolgáltatók azonosítása érdekében a nyilvántartás tartalmazza az ültetvényt használó természetes személy nevét és lakcímét, illetve a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet cégnevét és székhelyét (telep-helyét).
A nyilvántartás vezetéséhez a körzeti földhivatalok, a megyei földművelésügyi hivatalok, a hegyközségek, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az ültetvények azonosítóiban, jellemzőiben és az ültetvények használóinak adataiban bekövetkezett változásokat minden év október 31-ig kötelesek bejelenteni a KSH-nak.
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszel-ben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ának értelmében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összhangban lévő szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 357/79/EGK rendelete a szőlőterületek statisztikai felméréséről (módosították: a Tanács 1992/80/EGK, 3719/81/EGK, 3768/85/EGK, 490/86/EGK, 3570/90/EGK, 3205/93/EGK, valamint 2329/98/EK rendeletei),
b) a Tanács 2392/86/EGK rendelete a szőlőtermesztési nyilvántartás létrehozásáról (módosították: a Tanács 3577/90/EGK, 1549/95/EK, 1596/96/EK, valamint 1630/98/EK rendeletei),
c) a Tanács 76/625/EGK irányelve a gyümölcsfa-ültetvények felméréséről az egyes gyümölcsfa fajták termelési potenciáljának meghatározása céljából (módosították: a Tanács 77/159/EGK, 81/1015/EGK, 86/84/EGK, valamint 86/652/EGK irányelvei, az Euró-pai Parlament és a Tanács 1999/87/EK irányelve, továbbá a Tanács 3768/85/EGK és 1057/91/EGK rendeletei).